Miért így vannak írva a számok a római órán?

Több elmélet létezik ennek megmagyarázására.

Mivel az írástudatlanság elég elterjedt volt akkoriban, sokkal egyértelműbb volt IIII-ként jelölni az órákon ezt a számot, hiszen az IV és a VI elég hasonlók egymáshoz, így könnyebben összetéveszthetők egymással az írástudatlanok körében.

Monda még, miszerint anno Juppiter isten nevét latinul IVPITTER-ként írták, és mivel az első két betű a 4-es számot takarta, az isten haragjától tartva nem merték leírni így az órakészítők, ezért írták IIII-nek.

Nem lehet pontosan tudni az okát, de tény, hogy érdekes a kérdés. :)

#4-es válaszoló linkje alapján:

Az eredeti számozás volt az I,II,III,IIII,V,...

De mivel a III és IIII könnyen összekeverhető volt, később bevezették a "kivonó" felírást, tehát a négyet 5-1 formában írták: IV.

Az, hogy a római számok írásának volt olyan változata, hogy a négyest IIII-nek írták, az önmagában nem biztos, hogy elegendő magyarázat, hiszen akkor a 9-et is VIIII-nek kellene írni és nem IX-nek. (Bár azt is meg kell jegyezni, hogy ugyan nagyon ritka, de akadnak ilyen órák is, tehát lehet, hogy mégis innen ered a tradíció, csak a 9-es esetén a túl sok számjegy miatt áttértek az IX jelölésre, de a négyeshez nem nyúltak.)

Egy magyarázat szerint ezen jelölés használatának alapvetően esztétikai okai voltak. Az „óranégyes” használatával az óra számlapján az első négy szám csak I jelet tartalmaz (I, II, III, IIII). A következő négy számjegyben V jel van (V, VI, VII, VIII), a következő négy számjegyben van X jel (IX, X, XI, XII). (Nekem ez a magyarázat tűnik a legelfogadhatóbbnak.)

Sok órán a számokat nem festették, hanem úgy voltak valamilyen más anyagból kivágva. Ott is egyszerűbb volt fejben tartani, meg felszorozni az egyes számjegyekből szükséges mennyiséget. „Óranégyes” esetén kell 4-4 darab az X-ből és a V-ből, és kereken 20 darab az I-ből. A szabványosított római számok esetén 4 X, 5 V és 17 I kellene, amit nehezebb fejben tartani, felszorozni a legyártandó órák mennyiségével.

A Jupiteres magyarázatnak ugyan lehet, hogy volt alapja, de nehéz elhinni, hogy ez a keresztény kultúrkörbe fennmaradt volna.

Még az is lehet magyarázat, hogy valamelyik uralkodó akart – egyéb kreatív ötlet hiányában – valamiben maradandót alkotni, és rendelte el, hogy így jelöljék a négyest az órákon.

Mindenesetre a valódi okok már elfelejtődtek, az óráknál viszont megmaradt az a tradíció, hogy a 4-est IIII-ként jelölik.

Ha a rövidítetlen, "eredeti" római számokig visszanyúlik a hagyomány eredete, akkor az igazolható, ha fel tudunk mutatni korhű római napóra maradványokat, ahol így szerepel.

Mert ugyebár akkoriban másféle óra nemigen volt.

[link]

A kerek számlapos mutatós órák története jópár száz évvel újabb. Ott már az eredeti római szám írásmód nem nagyon lehet valódi ok, hiszen több száz éve már használatban volt a rövidített IV verzió.

Furcsa módon az újabb kori napórákon a IV írásmód dívik inkább, míg kerek óraszámlapokon dominál a IIII.

Érdekesnek találom, hogy a IIII mint hagyomány sokkal erősebben adódott át mechanikus órákon, míg napórán nem.

Ez alapján én hajlok rá, hogy a valódi okot a IIII megmaradására tényleg esztétikai és/vagy praktikus ok indikálja, mint a hagyomány.

Pár érdekes cikk még, bár a legtöbb helyen azt írják, nincs egyértelmű válasz.

[link]

[link]