Miért küldenek/küldtek hadüzenetet háború előtt? Pont azért háború a háború, hogy pofátlanul pusztítani az ellenséget, de így van ideje felkészülni.

ma 19:50

Hát persze, ez már csak így működik...

Ezért nincs egy ember sem a távol keleten, mert éppen most írtották ki őket... idióta!

Azért, mert épeszű ember nem akar háborúzni. A cél többnyire nem maga a háború, hanem mondjuk területszerzés. Akkor küldünk egy hadüzenetet, hogy na fiúk, mostantól az alattvalóink vagytok. Ezt elfogadjátok, vagy megyünk és szétlőjük a fejeteket. Vagy átadjátok ezt és ezt a területet, vagy ha nem, akkor megyünk és elvesszük. Vagy lehet, hogy nem terület a cél, hanem zsákmány. (Ez a "sötét középkor" óta már nem jellemző, akkor pedig még nem küldtek hadüzeneteket. Max. az elmaradott, fejletlenebb, gyarmatosítandó területek ellen, de oda meg minek hadüzenetet küldeni? Úgyse tudják elolvasni.) Akkor megy a hadüzenet, hogy adtok nekünk ennyit és ennyit, vagy megyünk és elvesszük.

Előre lehet tudni, hogy úgyse fogják teljesíteni, de legalább megpróbálják. És ki tudja? Hátha mégis. Ha meg nem, akkor meg lehet arra hivatkozni, hogy azért támadtunk, mert semmibe vettek minket.

Előzőek jól írták, mert ilyenkor megadják a követeléseket. Például 1914-ben a Monarchia sem hadüzenetet küldött Szerbiának, hanem ultimátumot. Miután a szerben elutasították, akkor állt be a hadi állapot.

Meg általában egy háború mindkét felet megviseli. Ha mondjuk AA ország megtámadja BB országot, az mindkettőnek komoly veszteség.

De ha AA ország egyik napról a másikra odamenne BB országba gyilkolni, akkor AA ország polgárai odamennének tüntetni, mert nem értenék az egészet. A hadüzenet arra is jó, hogy a polgárok tudják, miért is van ez a háború.

De régen a támadó ország nemességét is fel kellett készíteni a háborúra, hisz ők adták a lovas hadosztályok egy részét. Ez hadüzenet révén volt lehetséges. Nem mondhatták nekik, hogy most megyünk mészárolni. Ellenkezett is volna a lovagok etikai szabályaival.

Persze lehet hadüzenet nélkül támadni, de az nagyon feldühítheti a támadó ország lakosságát, hiszen nem tudják, hogy háború lesz.

"De régen a támadó ország nemességét is fel kellett készíteni a háborúra, hisz ők adták a lovas hadosztályok egy részét"

Milyen régen? A középkorban elvileg csak a nemesek viseltek hadat. Az csak előnyös plusz volt, hogy a parasztságot is besorozták, de ez nem volt törvényszerű. A reguláris hadseregek korában pedig ok, hogy tisztek csak nemesek lehettek és lovas is többnyire csak nemes lehetett, de mivel hivatásos katona, a rangja sokat nem számított.

"Nem mondhatták nekik, hogy most megyünk mészárolni. Ellenkezett is volna a lovagok etikai szabályaival. "

Nem feltétlenül. Csak megfelelő propaganda kellett hozzá. Lásd: keresztes háborúk. Ott nem volt hadüzenet. Kijelentették, hogy ekkor és ekkor együnk, aki jön, az bűnbocsánatot kap, aki nem, az nem. Azt kész. Aztán ezt még dicsőségnek is tekintették.