Miért nem következik be az soha hogyha én feldobok egy érmét az mindig fejre essen?

Na de mennyi az esély rá?

0,5 * 0,5 * 0,5 * .... (ahányszor feldobod az érmét) * 100 %

Egyszer biztos bejönne. Akár elsőre is bejöhetne, de sokkal nagyobb az esély rá hogy az egész életed nem lenne elég idő arra hogy egymilliószor a fejére tudd ejteni az érmét.

Fel lehet úgy is dobni, hogy 100% (vagy 99) legyen, hogy fej lesz, és akkor feldobhatod akárhányszor. (bár ehhez vagy kva sokat kéne gyakorolni, vagy egy robotot építeni)

Magyarul azt mondom, hogy az, hogy véletlenszerű csak azt jelenti, hogy statisztikailag ugyan annyi az esély fejre és írásra (egyébként ez érmétől függően alapból nincs így, mert van egy kis eltérés a minta, illetve nem új érme esetén a szennyeződések miatt), de attól még mindig megvan az oka, hogy miért esik arra az oldalára amelyikre (hogy dobod fel, milyen légnyomás, van e szél, hova esik, stb.), ami szabályozott körülmények között előre kiszámítható (én mondjuk nem tudom), illetve megismételhető.

Azért, mert túl nagy számot mondtál. Ennek a valószínűsége 0,5^(10^6). Nincs annyi idő az univerzumban, hogy ez várhatóan bekövetkezzen.

Vegyük ugyanezt 10/10-zel. Ennek kb. 1/1000 a valószínűsége, azaz várhatóan 1000 kísérletből 1-szer fog sikerülni.

Könnyítsünk a kísérleten: 50-ből 10 zsinórban - várhatóan 49-ből 1x.

Ha azt mondjuk, hogy legalább(!) 10 fej legyen zsinórban, akkor ezervalahány dobásból már szinte biztosan teljesül a feltétel. Tehát egy szimulációban előfordulnának egész hosszú sorozatok, bár egymillió sosem lesz.

Wolrframalpha szerint 10^100 dobásból várhatóan 331 fejes lesz a leghosszabb sorozat.

Azt szeretnéd mondani, hogy a mi világunk túl átlagos?

... tudomásom szerint a valszám modelljét (az események szigma algebrát alkotnak, és ezen a valószínűség egy mérték) még senki nem kapta tévedésen.

((Még ha senkinek fogalma sincsen, miért is kéne az eseményeknek szigma algebrát alkotniuk, vagy hogy a valószínűségre (akármi is az) miért teljesülnének a mértékség axiómái))

Egy ideig én is foglalkoztam ilyesmi gondolatokkal, de mindegyik hibás volt, és mindig kiderült hogy a tudósoknak van igazuk :(

A problémád a végtelen fogalmának nem megfelelő ismerete miatt lehetséges. Továbbá azért, mert mindent a gyakorlat oldaláról nézel.

Ha tízszer feldobod az érmét, mondjuk 6 fej, 4 írás. Ha megismétled, 4 fej, hat írás. Ha ezt jó sokszor csinálod (ami persze, mivel egy tízes sorozat legalább 20 másodperc, a feljegyzésre is kell idő, tehát nagyjából rámegy egy perced), akár két napig teheted egyfolytában. Ha utána elemzed a feljegyzéseidet, azt találod, hogy az 5-5 eset jó sokszor fordul elő. A 4-6, illetve 6-4 eset kevesebbszer, de még sokszor. Az 1-9 eset lehet, hogy elő se fordul. Ismételd ezt egy éven át folyamatosan. Lesz benne 1-9 eset is, sőt, ha szerencséd van, 0-10 eset is lesz.

Te egymillió feldobás esetét kérdezted. Nem számolom ki, de nagyjából napokig tarthat. Ha ugyanannyiszor akarod megcsinálni, mint a tízes sorozatot, akkor az életed kevés hozzá, de a gyereked és unokád élete is. Ilyent senki nem végez el a gyakorlatban.

De nincs is rá szükség, erre találták ki a valószínűségszámítást. Annak a szabályai szerint eljárva mindenki számára (aki érti a valószínűséget) nyilvánvaló, hogy az egymillió egymás utáni fej is egy lehetséges eset, csak nagyon ritka. És senki sem fog addig dobálózni. Elméletben persze érti. Te nem, mert nincs ilyen természetű képzettséged. Sok minden kell ahhoz, hogy meglegyen. De egy kis ablakocskán beleláttál a rejtelmek világába és csodálkozol. Bizony, kívülről nézve döbbenetesen sok rejtélyes dolog van ott. Aki érti, annak meg egyszerű szabály, nem rágódik rajta.

999998 megint fej!!!

999999 fej !!!!!!

1 000000 írás! Azt a Q...

:D