Mi a véleményetek a pszichológiáról?

Alapvetően áltudomány.

Ostoba, megfelelni vágyó emberek agymosására feltalált "módszertan", hogy a hatalom gyakorlói könnyebben tehessenek azt, amit csak akarnak.

Minden ember könnyen manipulálható az érzelmein keresztül. Így ha el van velük hitetve, hogy minden rendben van, akkor könnyebb elérni az együttműködést.

Maga a szakma pedig jó kis pénzkasza. Egy magán pszichomókus óránként 10-30e-ért meghallgatja a nagy büdös semmit, majd mosolyogva mond valami közhelyet, amin az agy mosott birka gondolkozik a következő alkalomig és utána újabb "életmentő" adagot kap.

A gyógyszerek pedig a világ egyik legnagyobb iparágát táplálják, hatalmas lehúzás. Ugyan olyan eszköze a manipulációnak mint maga a "szakma".

Az első ostobaságot állít. Komoly tudás és tapasztalat kell egy pszichiáternek. A mentális betegeknek Nincs betegségtudatuk, de attól még betegek. Akár ön és közveszélyesek is lehetnek. Megfelelő gyógyszerekkel és folyamatos orvosi felügyelettel mérsékelni és kordában lehet tartani az állapotukat.

A pszichiáterek orvosok, nem keverhetők össze a pszichológusokkal, akik nem orvosok.

Szerintem a pszichológia igen hasznos, de ugyanakkor... nem. Mármint, jó ha tudom, mi bajom van, miért érzek micsodát úgy, ahogy, stb., de egyébként haszontalan.

A pszichológusok egy külön téma. Hazug, bagolyszemű, minden percben téged vizslató népség. Nagy nehezen rászánom magamat, hogy elmondjam a problémámat, erre egyre csak írja, alig figyel rám és odabök valami közhelyet, mintha ismerne. És nincs igaza. A problémákat nem lehet sablonosan megoldani, ugyan lehetnek hasonlóak, de mindegyik egyedi. Mindenkinek más a háttere, a története, a kapcsolatai. A pszichológus, aki behív "beszélgetni a problémáidról", abszolút idő- és pénzpazarlás. A kutató szándékú embereket jobban tisztelem. Tudom, miről beszélek, jártam párhoz. Azóta tőlük függetlenül megoldottam a bajomat, úgy ahogy. 15/L

Na itt most sokan kevertek dolgokat a témában.

- A pszichológiát a pszichológus műveli ami egyszerű főiskolai végzettség. Semmiféle gyógyszert nem írhat fel, fizikai kezelést nem végezhet. Csak beszélgetés. Megpróbál leásni a lelki probléma gyökeréig.

Főleg azoknak segíthet akik maguktól nem tudnak rájönni, vagy belátni alapvető igazságokat. Rámutathat olyan dolgokra melyeket az illető még önmagának sem vallana be.

- A pszichiátriát a pszichiáter műveli aki orvosi egyetemet végez vagyis (de én erősen idézőjelbe teszem hogy) "Dr.".

Ennek az ágnak a múltja nagyon sötét, aljas és a jelene sem sokkal világosabb. Lelki gondokat kémiai úton drogokkal megoldani? Nonszensz... Aki kezelhetetlenné válik azt tele nyomni mindenféle droggal...ágyhoz kötözés...elektrosokkal kisütik az agyát (ma már kíméletesen benyugtatózva teszik ezt emberekkel).

Szándékosan agykárosodást okoznak, mert utána "kezelhetőbb" (zombi) a páciens.

Régen az agykárosodást az elektrosokkon kívül, lobotómiával (gyakorlatilag beturmikszolták az agy egy részét) meg az agyféltekék közti kapcsolat elvágásával "oldották" meg. Ma már kémiai úton csinálják szép lassan.

A legtöbb ilyen pszichiáter által felírt antidepresszáns ilyen!

Ha találnak egy új tünet együttest, amit valamelyikük leír akkor összeülnek és megszavazzák hogy új betegség-e vagy egy másik betegség speciális változata. Ennek megfelelően nevet is adnak neki! Igen jól értettétek, nem tudományos alapon határozzák meg ct, mri vagy vérvizsgálat alapján...

Sőt ha bemegy valaki, elmondja a panaszait rögtön gyógyszert írnak fel neki. Igen jól értitek semmi vér, hormon, vagy vizelet vizsgálat esetleg a fentebb felsoroltak semmi, még csak hozzá sem ér az orvos, rögtön gyógyszer...

Ez nem gyógyítás kérem!

A 21. században ez az orvoslás szégyene!

Rengeteg embert tönkretettek, meggyilkoltak a legkülönfélébb módokon pár 100 év alatt így.

Jellemzően a hatalom és a gyógyszergyártók támogatják a létezésüket, mert a hatalom számára kellemetlen embereket el tudják tüntetni bíróság nélkül...

A gyógyszergyártók pedig iszonyatos pénzeket keresnek azokkal a legális drogokkal melyekre az embereket rászoktatják, de a hatalom a tb-n át kifizeti...

A véleményem (talán már leszűrtétek): A pszichológus sokkal többet tud segíteni! Sokkal konzekvensebben áll a dolgokhoz.

A pszichiáterek még soha senkin nem segítettek.

(Nincs ugyanis egyetlen egy olyan betegkarton sem amire valaha ráírták volna pszichiáterek "gyógyultan távozott"! De tényleg! Onnan még senki nem távozott "gyógyultan" hivatalosan, mert nem érdekük!)

//Nem saját tapasztalatból írtam, még mielőtt rákérdeznétek... :-) //

A baj az, hogy a legtöbb ember (jó példa az #5-ös) általában olyannyira nem érintkezik soha sehol a pszichológiával, hogy az egész véleményük gyakorlatilag néhány elrettentő filmes jelenet alapján alakul ki (Száll a kakukk fészkére, Requiem egy álomért stb.).

Szóval azt javaslom neked, kérdező, hogy olvass utána több helyen, legyél kritikus a forrásokkal és magaddal szemben is, aztán alakíts ki saját véleményt. De látod, hogy itt a fórumon nem kapsz értékelhető választ.

A szókimondó embert kétféle embertípus nem szereti. A hatalomra törő és aki nem érti. Az első azért nem szereti, mert a szókimondás által kiderülnek egyes titkai, miáltal a hatalomra törés nehezebb. A második azért nem szereti, mert korlátaira emlékezteti. Ezt pedig az ember nem kedveli- ez belső alaptulajdonsága az embernek.

Na már most, sok szókimondó ember misztikussá válik a nem értők szemében. Ezt a fajtát ugyanis a hatalom negligálja, ezáltal annak kéne teljesülnie, hogy kevesebbet tud a közösség belső ügyeiről, hiszen nem osztják vele meg azt. Ugyanakkor az derül ki, hogy sokkal többet tudnak a közösség belső dolgairól, mint a nem értők, sőt, jósolni is képesek e területen. Ez már annyira borzasztó, hogy sokan valami sandaságra gyanakodnak, hiszen nem érik fel ésszel a jelenséget.

A (jó) pszichológus hasonlít egy ilyen szókimondó emberhez (vigyázat, van nagyon sok rossz pszichológus is - e tekintetben ők is olyanok, mint például a fizikusok: van közöttük rossz és kiváló is). Az emberi agy rettentő bonyolult, ráadásul a logikán kívül az asszociáció az egyik fontos működési módja. Olyan ez, mint a végtelen, sokan beszélnek róla, de kevesen értik. Ugyanakkor az emberi agyról sokat tudunk ugyan, de működéséről mégis nagyon keveset. Mert ebben az alapprobléma: vagy szétszedjük, hogy megnézhessük, de ekkor nem működik, vagy működik, de ekkor meg nem látjuk eléggé a részleteket. De majd ez is menni fog egyszer, mint az elemi részecskék vizsgálata, meg a működésük ismerete.

Szóval az emberi agy működésének értéséhez kell az asszociáció is. Ehhez meg két dolog kell. Tudni, hogyan kell jól csinálni, és legyen elég dolog amit asszociálni lehet. Mindenesetre egyesek képesek állati viselkedésekből emberire következtetni, és erre jó alapjuk van. A természet szabályai. Nemcsak az élettelené, az élőé is.

Ezért tehát a jó pszichológus elég sokat tud mondani az emberi viselkedésről és annak okairól, de az első, amit leszögez: elég sokat, de nem eleget! Mert ott még nem tart. Ennyit a pozitívumairól.

A rossz (pszichológus, vagy más) ember viszont visszaél azzal, hogy "ott még nem tart". Meg azzal, hogy az emberek zöme szinte semmit se tud róla. Ebből is kétféle típus van. Egyik az exhibicionista, aki annyira szeret a központban lenni, hogy ezért bármire képes. Elmegy pszichiáternek (pszichológusnak nem, mert a szakirodalomban nem állná meg a helyét), kábít egy csomó embert, nyilván olyanokat, akik rászorulnak. Miért teszi? Hogy felnézzenek rá. A másik fajta a hatalommániás. Sokan rájönnek, hogy a gyors meggazdagodás, az emberi irányítás bármely határon túli növelése mindig az emberi elmén keresztül vezet. Megvezetett ember bármire képes, hát még, ha rá is van szorulva. Ez a két fajta elsőrendűen tud tönkretenni egy jobb sorsra érdemes szakmát. Mivel itt az emberrel foglalkoznak, elsőrendű a bizalom. Ez a két fajta éppen a bizalmat takarítja el. A legkártékonyabb fajta, amit ismer az emberiség. Ennyit a negatívumról.