Milyen lenne most a világ, ha nem halnak ki a dinoszauruszok?

A dinoszauruszok kihalása a bolygó ökoszisztémájában egy nagy üres lyukat hagyott maga után, ennek a lyuknak a nagyobb részét az emlősök kezdték el betölteni.

Így ha nem halnak ki, és más nagyobb katasztrófa sem fenyegeti őket, még ma is ők uralnánk Földünket, az szinte biztos, hogy a 65millió év alatt új dinó fajok is kifejlődtek volna.

Inteligens életforma több, mint valószinű nem alakult volna ki.

Erről van könyv is, ami azzal foglalkozik, hogy mi történt volna a dinoszauruszokkal:

the new dinosaurs

[link]

# 14/

Dinoszauruszok elődjei a hűllőkből kiváló synapsidok 290 millió éve éltek. A dinoszauruszok 250 millió évtől - 65 millió évig éltek, kb 185 millió év. Ez rengeteg idő, de mégis jóval több, mint a + 65 millió év.

Ezidőalatt rengeteg új dinó faj fejlődött ki, vagy halt ki, méretben 65 millió éve voltak a legnagyobbak.

Evolució nem úgy müködik, hogy az inteligencia a főcél.

Nézd meg a cápákat, több száz millió éve jól elvannak a tengerekben, volt olyan pár millió év mikor ők voltak a tenger urai, de mégis szinte tökéletes állatok, mert ily sok időt átvészeltek.

Dinoszauruszok is rengeteg túlélést elősegítő képességet szereztek a 185 millió év alatt. (Természetes kiválasztódáshoz pár komment. Mondjuk kell neked egy jól tejelő, nagydarab tehén. Van egy tehéncsordád, abból a legjobban tejelőt, legnagyobbat kiválasztod és egy jó nagy bikával pároztatod. Tehénnek jó sok borja lesz. Ezt megismétled valamennyi generációnál és akár 2 emberöltő alatt is kifejlesztesz egy elég jól tejelő tehenet, mindig a jól tejelő tehéngéneket vitted tovább, na most ezt képzeld el nem pár száz évben hanem millióban, és a külső tényező a természet, legyen az időjárás, ragadozók, mozgás, azok a gének mennek tovább amelyek jól alkalmazkodnak a környezethez, hiszen ezek az állatok élnek tovább, képesek utódokat nemzeni. Utodok közt itt lehet negativ mutáció is, de egy ilyen szegény állat valószinüleg nem fog sok gyereket hátrahagyni).

Dinoszauruszok, főleg a nagytestűek nem voltak eszes lények (fizikából is jól megmagyarázható nagytestű állatoknak miért CSAK kicsi agya lehet), de nem is kellett annak lenniük. Testi adottságaikat jól kihasználták.

Ma élő dinoszaurusz leszármazottak már sokkal okosabbak elődjeiknél, lást madarak, holló igen okos állat.

Miért csak emlősök fejlődött dinamikusan az agy, és miért legjobban csak nálunk, ill elődjeinknél az egy másik hosszú válasz lenne :D

Ehhez inkább ilyen kérdést tennék: miért mi vagyunk az elsők ily inteligenciával a 800 millió év alatt?

Emberek egészen biztosan nem léteznének. Az emlősök felemelkedése pont a dinoszauruszok nagy mértékű egyedszám-csökkenése miatt vált lehetségessé. A kisebb ősemlősök a dinoszauruszok kihalása után képesek lettek jobban elszaporodni. Egyrészt kicsik, melegvérűek, nincs már annyi őshüllő, ami levadássza őket, stb... Az ilyen kis rágcsáló szerű emlősökből fejlődtek ki a főemlősök és az ember is.

Meg hát az evolúció egy rohadt kaotikus folyamat. Szinte képtelenség hogy több 10 millió év lefogása alatt pont olyan mutációk jelenjenek meg. Nem lenne ember! Maximum kis maki szerű vagy főemlős szerű állatok. De ember szerű esélytelen.

Az emberéhez hasonló intelligencia kifejlődése megtörténhetett volna, amennyiben ez a képesség szükségessé vált volna bizonyos fajoknál. Ha csak úgy maradhattak volna életben, hogy okosabbak lesznek, akkor idővel náluk is kialakult volna egy emberéhez hasonló fejlett agy. Ellenkező esetben kipusztulnak.

Ja amúgy meg az ica kövek egytől egyig hamisítványok! Még a dinoszauruszok ábrázolása is pontatlan rajtuk. Milyen érdekes, hogy pont akkor "fedezték fel" ezeket a köveket, amikor a t-rexet még a farkát húzó dinónak képzelték el. És pont úgy ábrázolják a köveken is. Kár hogy azóta kiderült hogy nem így mozogtak. Ez van, ha a hamisító nem elég körültekintő... :D

Az ember-dino együtt éles elég valószínütlen.

Mivel a kihalásukkal keletkezett űrt az emlősők (ember is) töltötte be. Nyilván nem ebben a formában hanem az első közös ős formájában ami egy pici rágcsáló lehetett (ami elég fura ismerve a rágcsálók társadalmi felépitését).

De tegyükfel,hogy innentől csak az én fantáziám szüleménye minden:tuljutunka rágcsáló szinten. Egy fajta mokussá vállunk aki gyüjtóget a dinok árnyékában,és sunyi modon tovább fejlödik,ugyanis rájón,hogy frisen megmurdált dinót lehet enni.

Tehát mégnagyobbratud nőni.

Közben a fánlakás modját tovább fejleszti.

A gyüjtögetés-dögevés további fejlödés kíván ami magával hozza a 2lábon járást (több cuccot tud magával vinni) ami végső soron agy térfogat növekedést hoz magával.

És kifejődik a bujdosó sapiens-ami képes a dinok szszoros àrnyékában élemet gyüjteni. Olyan mint egy gibbon-de sokkal hajlékonyabb és magasabb,szükség esetén négykézláb is tud menekülni mert úgy gyorsabb.

És kb:ennyi ha nemjutunk a tűzrakás közelébe ami egy fán azért bajos akkor igazából nincs tovább. A bujdosó sapiens egy inteligens majom marad.

Mindig mondom, hogy az ember az evolúció tévedése. Az egyetlen faj ugyanis, amelyik nem mutánsok révén, hanem egy öngerjesztő folyamat eredményeként fejlődik egyre tovább. A mutációk inkább csak a külső jegyekben mutatkoznak meg, illetve talán a homoszexualitást, és a konfabulatív hajlam felerősödését (vallás) is ide sorolhatjuk.

Néhány millió éve kialakult a homoinida faj, és onnantól feltartóztathatatlanul tört egyre magasabbra az értelem terén. Egyetlen természetes ellensége van; saját maga. A békétlen, mindent és mindenkit uralni akaró természete, amely folyton háborúkba, egymás irtásába hajszolja. Ráadásul kitalálta a számítógépet, okostelefont, ami óhatatlanul az elme elkorcsosulásához fog vezetni. Feltéve, persze, ha megéri azt a kort, és nem tör ki újabb világháború, ami ezúttal a bolygó egész élővilágának a pusztulását fogja eredményezni.

"Az ember-dino együtt éles elég valószínütlen. "

kapaszkodj meg

a madarak theropoda dinoszauruszok