Azt mondják, hogy rengeteg műhold van, nem lehet férni. A NASA által mutatott élő ISS felvételeken miért nem lehet látni?

Az ISS 300-400 kilométeres magasságban kering, műholdak pályamagassága attól függ, mire használják, de pl a GPS műholdak kb 20,000km-en, távközlési műholdak akár 35.000km-es magasságban keringenek.

Mellesleg mi köze a műholdaknak az űrutazáshoz?

Az ISS-en merre is néz a kamera?

Lefelé ugye? Így csak azt lehetne látni, ami "alatta" van.

És az ISS viszonylag alacsony pályán kering, bár most éppen magas a poziciója, úgy 200-400 km a magassága.

És akkor nem látja/láthatod ami előtte, mögötte, felette, tőle jobbra, balra lenne éppen.

Hogy az űrutazás hogy kerül ide, azt nem is tudom.

Az ok hasonló ahhoz, amiért az aszteroida övet nem így kell elképzelni:

[link]

Mert az objektumok közötti távolság nem méterekben hanem száz-ezer kilométerekben mérhető.

Számolgassunk. 2008-ban kb. 800 működőképes műhold keringett a Föld körül. Ennél nagyságrendileg nagyobb az űrszemét, jelenleg kb. 19 ezer 10 cm-nél nagyobb űrszemetet tartanak számon. Számoljunk tehát mondjuk 20 000 objektummal.

A Föld sugara 6371 km. Tegyük fel, hogy a fenti objektumok mind azonos magasságban keringenek. (Ami nem igaz.) Tegyük fel, hogy ez a magasság mondjuk legyen 200 km, ami elég alacsonynak számít. Ez azt jelenti, hogy ezek az objektumok egy 6571 km sugarú gömb felületén helyezkednek el. A gömb felülete:

A = 4πr² = 4 * 3,14159 * 6571² = 542 590 807 km²

Ha egyenletesen helyezkednek el ezek az objektumok, az azt jelenti, hogy minden 27 129 km² területre esik 1 azaz egy darab objektum. Összehasonlításképpen Magyarország területe 93 030 km², tehát egy Magyarországnyi területre 3,4 darab objektum jutna. Mondjuk olyan, mintha lenne egy 10 cm-es valami Keszthelyen, egy darab Budapesten, egy darab Szegeden és egy darab Debrecenben. Te meg azt kérdezed, hogy össze-vissza autózgatva az országban miért nem lehet látni egy ilyen darabot sem?

Az igazság ehhez képest az, hogy a műholdak és az űrszemét magassága igencsak változó, a 200 km-től a több tízezer km magasságig terjedhet. Az egyes objektumok átlagos távolsága tehát ennél nagyságrendileg nagyobb. Ez persze a műholdak sebességéhez képest azért már veszélyes sűrűség lehet, de a láthatóság már más tészta. Egyrészt az ISS igen alacsony pályán repül, és általában lefele néz a kamerája. De így is elcsíphetne egy-egy műholdat a kamera sarkából, csak a műholdak relatíve kicsik, ekkora – több száz, esetleg ezer kilométer – távolságból csak akkor látszanak igazán, ha szerencsés szögben és pozícióban állnak, és megcsillan rajtuk a napfény.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amúgy a műholdak, illetve az ISS pályája ismert. Ki lehet számolni, hogy egy-egy műholdat mikor világít meg úgy a Nap, hogy az Földről is látszik. Le is lehet mobilra tölteni az ezt figyelő alkalmazást – [link] –, ami megmondja, hogy mikor, az égbolt melyik részén, milyen fényerejű felvillanás látható. (Az alkalmazás az ISS és az Iridium műholdak pályáját figyeli. A pro változat ennél több objektumot is jelez.) Ha van lehetőséged rá, akár távcsővel is megfigyelheted ezeket.

1. kiegészítés: Ha letöltöd és használod a programot, akkor érdemes tudni, hogy a fényességet magnitúdóban mutatja. Ez egy logaritmikus skála, és annál fényesebb egy objektum, minél kisebb ez az érték.

A skála a Vega nevű csillag fényerejéhez van rögzítve, annak pont 0 a magnitúdója. Néhány égi objektum fényereje:

+30 – A Hubble űrtávcsővel látható leghalványabb csillag

+6,0 – Szabad szemmel még éppen látható csillag.

+3,0 – Város közelében a leghalványabbnak látszó csillag.

-1,44 – A legfényesebb csillag, a Szíriusz

-2,8 – Mars maximum fényessége

-4,4 – Vénusz maximum fényessége

-12,6 – telihold

-26,8 – Nap

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

2. kiegészítés: Ugye ha az űrutazás kamu, akkor elég sokat vesződnek ezeknek a nem létező objektumoknak a villogtatásával. Ezt űrutazás nélkül sokkal nehezebb lenne kivitelezni, mint űrutazással, tehát sokkal nagyobb technikai bravúr lenne, ha az egész kamu lenne.

Nota bene a műholdak magassága is jól kiszámolható háromszögeléssel, ha mondjuk egy Londonban élő ismerősöddel figyelitek meg ugyanannak a műholdnak a felvillanását, és összevetitek, ki milyen szögben látta. Ez kb. 780 km-re fog adódni, mert valójában enni az Iridium műholdak pályamagassága. Ezt „szimulálni” meg nem hogy technikai bravúr lenne, hanem egyenesen lehetetlen.

"Azt mondják, hogy rengeteg műhold van, nem lehet férni."

Igazából itt 2 dolog van:

1: a geostacionárius műholdak (amelyek látszólag egy helyben lebegnek) egy gyűrűt alkotnak. Na, OTT kevés a hely! Főleg egy-egy ország fölött, ahol sokkal több van belőlük.

2: a sok űrszemét. Ezzel nem az a legnagyobb gond, hogy ott van, hanem az, hogy egymáshoz képest igen nagy sebességgel mennek. Nem a legszerencsésebb dolog gépfegyverrel lőni egy műholdat.

+1: konteóval menj az ezotériába!

"Ez egy újabb bizonyíték lenne arra, hogy az egész űrutazás kamu?"

Nem, ez egy újabb bizonyíték arra, hogy egyes emberek pár egyszerű adatnak is képtelenek utánanézni, de összeesküvéselméleteket gyártani azért van eszük...

" az egész űrutazás kamu?"

A GPS rendszer, és a "tányéros tévé" valahogy mégis működik.

Gondolod, ez érdekel valakit?

Azt is csak bekamuzzák. Biztos a FBI, A CIA és az NSA karöltve kilopakodott a kertedbe, amikor felszerelted a tv-t, és titokban elásott egy kis adótornyot, ami miatt azt hiszed, hogy a parabolhán jön az adás - pedig dehogy, hanem a föld alól jön.

Hogy oda hogy megy?

Hát a lyukas Föld elmélete szerint az alul lakó gyíkemberek húztak ki oda egy vezetéket, aztán azon jön!

Csak azt nem értem, ez a kérdés miért nem megy át az ezotériába?