Ha valami lehetetlen, azt miért tudjuk elképzelni?

Nem tudod teljes egészében elképzelni, csak egy olyan egyszerű modellt, amit még össze tudsz rakni valós elemekből.

Pl. az örökmozgót úgy lehet összerakni, hogy egy gép, ami mozog - és ezt kiterjeszted (illegálisan) a végtelenre.

A teleport egy olyan mozgatás egyik helyről a másikra, aminek az ideje (illegálisan) nulla.

Az antigravitációt sehogy se képzeled el, mert fogalmad sincs, hogyan működik a gravitáció - tehát nulladik közelítésként elképzelsz egy testet, amire nem hat a gravitáció. De a jelenség működéséről fogalmad sincs.

Az időutazást sem tudod sehogy se elképzelni, mivel nem veszed figyelembe, hogy addig is tartózkodnod kell valahol, amíg utazol az időben, valamint meg is kell valahogy érkezned. Ezeket simán kihagyod a modelledből, ami így persze nem is működik.

Mondjuk valaki azt mondja, elefánt a cseresznyefán.

Elefántot láttál már, cseresznyefát is, valami akármit egy fa tetején szintén.

Agyad összerakja a hármat, máris látod az elefántot a fa tetején billegni.

Ha az agyunk rendelkezik alapsémákkal egy ötlethez, elég jól össze tudja azokat rakni.

De megvannak a határai, amikor az alapsémák hiányoznak, elakad.

Milyen egy ötdimenziós elefánt?

:)

Semmiről sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy nem létezik! Azt persze lehet tudni, (a természettudományos ismereteinkre alapozva) hogy az ismert univerzumunkban bizonyos dolgok nem történhetnek meg. De hogyan állapítod meg , hogy a mi univerzumunk maga a világmindenség és nincsenek egyéb verziók is? akár végtelen számú, kicsit eltérő verziók...

Az ismert világunk törvények szerint működik! A törvények nem engedik, hogy bármi megtörténhessen. De más törvényekkel rendelkező univerzumokban olyan dolgok is lehetnek, amiket még elképzelni sem tudunk... Amíg nem zárjuk ki ennek a lehetőségét, addig bizonytalan marad a kérdésre a válasz...

A képzelet amúgy egy elég gagyi dolog. Csak olyan ismeretekre tud támaszkodni, amiket agyunk és tudományos módszertanunk képes kikövetkeztetni a valóságból. Ha az érzékszerveink képesek lennének még több adatot gyűjteni a világról, akár olyan dolgokról is, amikről még sejtésünk sincs hogy létezik, bizonyára elszégyellnénk magunkat, mennyire naivak is voltunk a képzelőerő "isteni" mivoltával kapcsolatban...

Ahogy irtak, az olyan dolgokat tudjuk elkepzelni, amiket ossze tudunk legozni az agyunkban talalhato elemekbol. Ezt jol mutatja az is, hogy hogyan magyarazunk el egy ismeretlen dolgot valakinek, legyen az letezo vagy nem letezo. (Pegazus: kepzelj el egy lovat aminek szarnya van.)

De nem azert irok, hogy megismeteljem amit masok mar megirtak, hanem hogy megmutassam a dolgok masik oldalat. Ugyanis vannak dolgok, amik leteznek, megse tudjuk elkepzelni oket. Amire nincs az agyunkban modell, pl a vegtelenseg, vagy a hullam-reszecske kettosseg. Pedig vegtelenseg az letezik, mondjuk a pi vegtelen szamjegybol all, de a legtobben arra ugy gondolnak, hogy "nagyon sok", mintha valami nagy szamu tizedesjegye lenne, ami valamikor majd csak veget er. Eppen ezert a legtobben nehezen fogadjak el, ha egyaltalan elfogadjak, hogy 0,9999´= 1,00000 (nem kerekitesieg, hanem tenylegesen). Vagyis 9x 0,11111' = 1,00000.

Ez az utolso pelda az axiomak miatt van igy. Ha az elejen ugy hatarozunk ahogy NEM akkor most nem igy lenne. Inerciarendszer is nagyon fontos.

Pl egy masik egyszeru pelda ami hasonlit az elozore csak leirom az axiomakat is:

A kor egy adott pontol egysegnyi tavolsagra elhelyezkedo pontok halamza sikban, vagyis a korvonal minden pontja egysegnyi tavolsagra talalhato a kozepponttol.

A pont: lényegében egy helyet jelöl, amelynek kiterjedése nincs (azaz nulla dimenziós)

Ergoa korvonal vegtelen szamu pontbol epul fel aminek kiterjedese 0. Vagyis vegtelen*0=Valami, eleg durvan kifejezve.