Miért olyan alacsonya Hold sűrűsége?

Ha átírod/átteteted a "tudományok" kategóriába, jó válaszokat (is!) kapsz. Én is elmagyarázom. :)

dellfil

Állítólag szállító ezköz volt ,de befolyásolta a' föld forgását ,lassítja és így nem lehetett volna itt élet ,amikór meg ide jöttek már volt .

Az is lehet ,hogy üreges mint a' föld .

A' Föld így néz ki belűl !

[link]

Van youtube-on egy videó ami szemlélteti ,de olyam rossz alatta a' zene és annyira nem beszél egész ,normális mondatokban a' gyerek ,hogy nemtudtam végog nézni .

Ezt nézd meg !!! Ebből lehet okúlni !!!

[link]

Ezen a portálon olvastam, hogy a Hold belül üres. (Sőt, az amik holdraszállásakor kongott is.)

Ha leszámítjuk az idegenek súlyát, akik űrhajónak használják, belátható, hogy egy gömbhéj kisebb tömegű, mint egy ugyanakkora átmérőjű, de nem üres!

Úgy van, nem is oly alacsony az átlagsűrűsége. nagyjából megegyezik a Föld köpeny anyagának átlagsűrűségével, és annak összetételével. Ez nem véletlen. Azzal függ össze, hogyan alakulhatott ki.

A Naprendszer kialakulásakor - kezdeti időkben - korántsem volt ilyen csendes nyugodt hely mint mostanság. A frissen összeálló anyagdarabkák - amelyek az összehúzódó gáz és porfelhőből maradtak a Nap kialakulása után - eléggé kaotikus mozgásban voltak. Millió - millió ütközés, összetapadás és széttöredezés következett be. Lassan egyre nagyobb tömbökbe állt össze az anyag, amely a születő Napból kimaradt.

(Egyébként ennek a "maradéknak" a tömege elenyésző a Nap tömegéhez képest. Összességében - mindent beleértve ami nem a Naphoz tartozik, de a Naprendszer része - nem éri el a Nap tömegének egy százalékát sem.)

Az említett "tömböket" planetizimáloknak (magyarul: bolygócsíráknak, bolygókezdeményeknek) nevezik. Ezek álltak össze - a további üközések során egyre nagyobb testekké, azaz bolygókká.

Igen ám, de közben az ősnapban beinduló magfúzió jelentősen felfényesítette azt, így a megnövekvő sugárnyomás, és a beinduló napszél (zömmel protonok áramlása) egyrészt elkezdte mintegy szétválogatni az anyagot (ekkor még a planetizimálok centiméteres deciméteres nagyságúak lehettek) a Naptól való távolság függvényében. Másrészt a könnyen illanóakat a megnövekvő hőmérséklet elpárologtatta, így a napszélnek és a sugárnyomásnak köszönhetően azok még hatékonyabban kerültek távolabb a Naptól.

Tehát összefoglalva: A Naprendszer belső vidékein feldúsultak a nehezebb és nehezebben illanó anyagokból álló bolygócsírák, a Naptól távolabbi vidékekre meg a könnyebb elemekből álló anyag a jellemző. A kettő átmenete persze nem "éles" határ.

Ezért van, hogy a belső bolygók sűrűsége jóval nagyobb mint a külsőké. Na el is érkeztünk a "sűrűség problémádhoz".

A Hold sűrűsége - a szilárd felszínű, azaz a Föld típusú - bolygókénál egy kicsit(!) alacsonyabb, de valamivel magasabb a vele nagyságrendileg hasonló méretű holdakénál, azt az egy szem Io-t kivéve. Azt is észre kell venni, hogy a nagy holdak (gondolok itt az öt-hatszáz kilométer átmérőnél nagyobbakra) mind a Jupiter, vagy a még kijjebb lévő nagybolygók körül kering, és összetételük is egészen más mint a Holdé. A sűrűségük is kisebb. (Az Io speciális helyzetben van, nem tipikus. De ez hosszú történet. Majd máskor. :D)

Azt is furcsállhatnánk, hogy a Föld típusú bolygóknak nincsenek nagy - fent már említett - méretű holdjai... :)

a Földet kivéve. Hogy is van ez? Miért van ekkora holdunk? Ráadásul kőzet(!) hold, nem pedig vízjéggel, vízzel vegyes mint a külső holdak... Amúgy meg az összetétele, sűrűsége "kísértetiesen" hasonlít a Föld köpeny anyagához. Ja, és víz nincs, csak nyomokban. (Szintén "megérne egy misét" a Föld - viszonylagos(!) - vízbősége. De ez más lap...)

Tehát mindezek fényében legelfogadhatóbb, és legvalószínűbb magyarázat a következő:

"A végül bizonyított és ma elfogadott keletkezés-történeti elképzelés szerint valamikor a Naprendszer kialakulását követő 30-50 millió (de legkésőbb 100 millió) éven belül, nagyjából 4,527 ± 0,01 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős-Föld és egy Mars méretű bolygócsíra (melyet Theiának neveztek el) összeütközött, és az ütközés által kilökődött anyag állt össze előbb gyűrűvé, majd gömb alakú bolygótestté, a későbbi Holddá. Eszerint a Hold anyaga a Földből származik, ám jelentős mennyiségben lehet benne a becsapódó másik test anyagából is. A feltételezett becsapódás jól magyarázza, miért van a Holdnak méretéhez képest viszonylag kis, fémes magja, a két ütköző égitest magja ugyanis a Földön maradt, és a két köpeny könnyebb anyagának lerepülő szilánkjai képezték a Föld körüli gyűrűt. Mivel mindkét égitest megolvadt az ütközés során, részben mozgási energiájuk miatt, ezért anyaguk fajsúlya szerint rétegződött, a nehezebb elemek így a magba kerültek."

A kiemelés ebből:

[link]

Amúgy meg sok-sok cikk szól az "ütközéses" kialakulásról, és sok-sok érv annak nagy valószínűsége mellett. Én csak a töredékét "vonultattam" - (:DD) - fel annak ami ezt alátámasztja.

Miért olyan alacsony a Hold sűrűsége?

Nem is olyan alacsony, és Földből, meg a vele ütköző bolygó anyagából alakult ki.

dellfil

Nézem a 'Velő' nevű Válaszadó által belinkelt képet. Ma már nem kell kutyaszán, nem kell fagyoskodni, hogy lásd a belső Föld lejárarát. Jó néhány légi-járat halad át a sarkvidéken.

Pl. Washington - Peking, Montreal - Sanghai stb.

Legjobb ha jegyet váltasz a Detroit - Peking DAL189 járatra, a bal oldalra, ablak mellé. Láthatod a lejáratot, esetleg a belső Napot is.

Vagy ha nem, hát kisnyúl (:P) (XD) (:P) .

Forrás:

[link]

Eltűnt 2 válasz mely a belinkelt videó hitelességét firtatta.

Ugorjunk neki még egyszer!

A linkelt videó nem dokumentum, hanem fikció. Ez világosan kiderül, ha a végére ugratva megnézitek a stáblistát:

- - Írta, és rendezte Joseph O'Conor .. Főszerepben ...

De a történet is sántít.

- Hogyan kerül vissza a hajóács?

- Hogyan hívták elő a filmeket a hajó összeroppanása után?

Akkor még nem voltak digitális kamerák (:D). Az exponált filmeket előhívó, majd fixáló vegyszeroldatba kellett áztatni. Ez a hómezőn menetelve -30°C-on lehetetlen.