Mi az ami nagyobb egy csillagnál? Mi az alapvető különbség egy csillag és egy bolygó között? Becslések szerint mekkora az univerzum km-ben? Egy fényév konkrétan mit jelent?

A csillagok mérete erősen változó. Van közöttük Föld méretű is, de olyan is akad ami a mi napunknál 1000-szer nagyobb átmérőjű. Ennél nagyobb méretű, egyedi objektumok is vannak, ilyenek például a galaxisok középpontjában lévő fekete lyukak (hozzáteszem hamar, hogy a méreteiket taglaló írások, elméletek igencsak eltérőek, és ezek többnyire számításon alapuló következtetések, közvetlen megfigyelhetőségük ugyanis még nem megoldott). És aztán vannak olyan objektumok, amiknek a mibenléte is csak feltételezéseken alapulnak, és erősen megosztja a tudós társadalmat is. (ilyen pl. a kvazár, amiről tudni lehet hogy biztosan kisebb néhány fénynap átmérőnél, de megoszlanak a vélemények, hogy egyetlen objektum, vagy objektumok csoportosulása)

Egy fényév az a távolság, amennyit a fény megtesz egy év alatt. Ez a távolság nagyjából 9.46 billió kilométer ( a fény sebessége pedig 300 ezer kilométer másodpercenként, egészen pontosan 299792458 méter másodpercenként).

Ilyen formán az univerzum nagysága a korából (13,7 milliárd év) adódóan 13,7 milliárd fényév (hogy ez átmérő, avagy sugár, abban erősen eltérnek a vélemények).

maci

Első válaszolónak helyesbítés, a csillagok plazmából állnak, a bolygók között vannak gázbolygók. Nem sziárd a felszínük, és csak a közepük felé szilárdulnak meg.

Maci, pontosan nem tudom mekkorák lehetnek a legkisebb csillagok, de szerintem az ilyen kis átmérő-mint amilyen a földé-nem engedné az elegendő nyomás és hőmérséklet hiányában a fúziós folyamatok beindulását. A fekete lyukak kisebbek (eleve egy csillag összeomlásánál keletkeztek, és csak az eseményhorizont mérete nő a bekebelezett anyaggal), valszeg bent gravitációs szingularitás van. A kvazárról tudjuk hogy nem egy db objektum, egy fekete lyuk szívja a vele együtt keringő csillag "vérét":).

Az univerzum kérlek szépen 8.8×10 a 23.-on km átmérőjű.

Aza 13,7 az általunk látott legtávolabbi galaxis.

" ... A kvazárról tudjuk hogy nem egy db objektum, egy fekete lyuk szívja a vele együtt keringő csillag "vérét" ..."

A kvazárról azt tudjuk, hogy pontszerű rádióforrás (quazi stellar: azaz csillagszerű), az energiatermelése akár egy egész galaxisét felülmúlja, És bár a kiterjedése nem mérhető a nagy távolságok miatt, az átmérője biztosan nem nagyobb néhány fénynapnál. Ami az "egytest" elképzelést bizonytalanítja az az, hogy nem ismerünk jelenleg olyan folyamatot, ami ekkora energiatermelést produkálna ( egy néhány fénynapnál biztosan kisebb méretű objektum, aminek a felületi fényessége nagyobb a lézernél!). Minden más megfogalmazás hipotézis, amit vagy elfogadunk vagy nem. De az biztos, hogy nem pusztán egyetlen fekete lyuk és csillag kölcsönhatásától ered ez az irdatlan energiakisugárzás.

A fekete lyukak méretkérdése kényes téma. Egyrészt nem csak úgy keletkezhet fekete lyuk, hogy egy nagy tömegű csillag összeroskad. Ez ugyanis nem magyarázná meg a galaxisok középpontjaiban elhelyezkedő un szuper-masszív, több milliárd Naptömegű fekete lyukakat. Egy csillag összeomlása során kialakulhat 10-20 de akár 200-300 naptömegű fekete lyuk. Ezek aztán hízni kezdenek, de lényegesen nagyobbak már nem lesznek. Magyarul ilyen módon nem alakulhat ki több milliárd naptömegű gigászi fekete lyuk, hiszen akkor közel egy galaxisnyi anyagot kellene elnyelnie. Ez pedig abszurdum. A másik tévedés a szingularitásban van. Ugyanis egy fekete lyuk nem feltétlenül olyan sűrűségű, hogy szingularitás legyen. Az egyetlen normális definíciója az, hogy olyan égitest aminek a felszínére vonatkoztatott szökési sebessége nagyobb a fénynél. Persze ezekkel óvatosan kell bánni, hiszen közvetlenül sose lesz megfigyelhető egy sem. És rengeteg kérdés ma még megválaszolatlan. Pl. miért nincsenek ezres tízezres, százezres naptömegű fekete lyukak (Ezeket nevezik a csillagászok "középsúlyú fekete lyukaknak", és hiányukra a mai napig nincs megnyugtató elmélet) A méretük pedig a feltételezése szerint jóval nagyobb lehet a Földnél: Egy kb 5 milliárd Naptömegű fekete lyuk becsült mérete a Naprendszer átmérőjének háromszorosa.

Ami a legkisebb csillagokat illeti, rá lehet keresni a neten. Például itt egy találat:

" a white dwarf named L362-81 as the smallest star in size; its diameter is estimated to be only about 3500 miles, or about the same size as the planet Mercury."

Tehát szabad fordításban kb:

Fehér törpecsillag (L362-81) mint az ismert legkisebb csillag, az átmérője kb. 3500 mérföld, alig nagyobb a Merkúrnál ...

A legtávolabbi galaxisra amit írtál az elméleti határ lenne, ugyanis ennyi a jelenleg elismert kora a világegyetemnek. A legtávolabbi galaxis 13 Milliárd fényévnyire van. Egyes források szerint 13,23 Milliárd fényév a távolság pontosan. Tudom, nem nagy az eltérés, de itt már óvatosan kell vizsgálódni a számokkal, mert "vészesen" közel a "Big-Bang" maga ...

maci

Egy fekete lyuk mindent elnyel, és nem enged el semmit, ami az eseményhorizonton belülre kerül. A környezetével való kölcsönhatása révén viszont kimutatható.

A Big Bang legjobb tudásunk szerint 13,7 +-0.2 milliárd évvel ezelőtt volt. Tehát fényévekben mérve ennél távolabbi objektumot elvileg nem fogunk látni. És a "vészesen közel"-lel arra szerettem volna utalni, hogy ezeknek az ősi galaxisoknak a távolságmeghatározásánál, már illik alaposan odafigyelni és pontosan mérni, pont a kialakulásuknak korai időpontja miatt.

Ha fénysebességgel elindulsz bármerre, nem fogsz eljutni az ősrobbanáshoz. Egyrészt már megtörtént, és ugye nem visszafelé az időben vándorolnánk. Másrészt a robbanás "középpontjáról" csak elméleti elképzeléseink vannak csupán. Harmadrészt azalatt míg bárhová eljutnánk, azalatt is csak tágult tovább a világegyetem.

maci