Optimális és ideális között mi a pontos különbség?

Sok esetben egymás szinonimái, de alkalmasint jelenthet mást. Az optimális mondjuk két különböző szempont egyensúlyát jelenti. Pl. ha túl nagy a hálózati feszültség, akkor sokkal veszélyesebb, vastagabb szigetelés kell. Ha viszont túl kicsi, akkor meg túl sok a veszteség, ami a hálózatra esik. A két szempont között lehet találni egy optimumot, mikor a kétféle jelenségből származó költségvonzat, vagy egyéb tényező a legjobb arányban áll egymással.

Az ideális meg tökéletest, hibátlant jelent.

Pl. lehet valami ideális. Mondjuk az, hogy mindenki annyit keres, amennyire szüksége van, alkalmasint milliókat. De ha az ország anyagi helyzetét, a megtermelt értéket nézzük, akkor ez az ideális állapot korántsem megvalósítható, más téren katasztrófa lenne. Így van egy optimális szint, ahol a fizetés még elfogadható, viszont nem okoz gazdasági katasztrófát sem.

Az optimális az az adott körülmények között elérhető legjobb, de nem biztos, hogy jó, azaz nem ideális.

Az ideális az az adott körülmények elgondolható legjobb, nem elérhető, csak korlátlanul megközelíthető.

Az optimális viszonylagos, az ideális abszolút. :)

Persze, lehet, hogy vannak jobb (optimális:) megközelítései a jelentésüknek.

dellfil

Ideális az ami minden szempontból maximálisan kielégítené a kívánalmakat, szükségleteket. Ez egy idealizált állapot, ami nem veszi figyelembe a fizikai és egyéb korlátokat.

Optimális pedig az, amennyire az ideálist meg lehet közelíteni a fizikai és egyéb korlátok figyelembevételével.

Lásd #1 példáját: ideális vezeték az lenne, amelyik nulla veszteséggel, nulla melegedéssel, nulla veszéllyel, nulla vastagságú vezetéken át tud vinni bármekkora árammennyiséget. Ez azonban fizikai korlátok miatt nem elérhető, ezért megpróbáltak egy optimális helyzetet teremteni.

Kicsit szemléletesebb példaként vegyünk egy elemlámpát. Növelheted a fényerejét, de akkor többet fog fogyasztani, hamarabb lemerül. Tehetsz bele nagyobb akksit, hogy tovább bírja, de akkor meg a tömege meg a mérete fog megnőni. Az ideális ugye az lenne, hogy kicsi akksival, sokáig és nagy fényerőt produkáljon a zseblámpa. Azonban ennek megvalósításának fizikai korlátai vannak, így optimalizálják őket.

Van, amelyik könnyű és sokáig világít, viszont csak relatíve kevés fényt ad. Van olyan, amelyik nagy fényerőt ad sok időn keresztül, viszont elég nagy méretű a nagy akksi miatt, és van olyan, amelyik nagy fényerőt ad és könnyű is, de csak rövid ideig használható.

Mindhárom típusnak lehet létjogosultsága megfelelő környezetben, abban a környezetben pedig az adott típus az optimális. Viszont egyik sem ideális, mert mindegyiknek van hátránya a többi típussal szemben.

Az ideális űrrakéta nulla tömegű hurcolt üzemanyaggal, minimális sajáttömeggel (ideális a nulla, de hát ugyebár akkor nincs rakéta) maximális hasznos terhet visz földkörüli pályára nulla forint költséggel.

Az optimálisnál meg a lehető legkisebb sajáttömeggel, ami még nem dől össze a saját súlya alatt, a lehető legnagyobb energiasűrűségű és egyben minimális tömegű hajtóanyaggal (ami még minimálisan a rakéta tömegének vagy 90 százalékát kiteszi) juttatunk pályára valami olyan kicsi hasznos tömeget, amiért még érdemes egyáltalán rakétát építeni.

Ja és persze mindezt a biztonság figyelembe vételével minimális költséggel kell létrehozni, ez a minimális költség még mindig százmillió dollárokat jelent.

Az ilyen űrtechnikai tervezés az optimalizáció magasiskolája.

Az ideális űrbe szállítás meg....hát, marad álom. Ha egyszer lesz űrlift, na AZ majdnem az lesz.