Milyen gáztól lesz szilárd a homok?

"Köszönöm kedves utolsó! Végre egy értékelhető komment (pozitív). Érdekelt volna tényleg mi ez a szóban forgó gáz ami ilyenre képes."

És most kiderült, hogy nincs semmiféle ilyen gáz, mint azok is írták, akiknek lekutyaszaroztad a válaszát.

És még most sem azt reagálod, hogy bocs, én voltam tudatlan, hanem végre egy értelmes válasz. Az övéké is az volt.

Nem értelek EagleHUN. Miért kellene éghetővé válnia?

Elegendő ha a kiváló kovasav-gél megköti a homokot.

Na2SiO3 + CO2 = Na2CO3 + SiO2

Amúgy otthoni öntőminta készítésre, mármint homokmintára tényleg a vízüveg a legjobb.

Egyébként például alumíniumhoz jó lehet az is, ha cukros vizet keversz a homokhoz. Persze utána ki kell szárítani. Az alumínium olvadáspontja jóval alacsonyabb a vasénál, nem égeti ki belőle a cukrot annyira, hogy szétessen, csak elszenesíti.

Ettől függetlenül egyszer használatos lesz, mint ahogy a homoköntés mindig is az volt.

12-es akkor előbb nézd meg a vidót is! Meg olvasd vissza az összes hozzászólást!

Akkor láthatod a hőhatástól öntésnél hogy kigyulladt a "homok" (ami közé került). Azaz éghető anyag volt benne.

Vagyis Dellfill írta jól.

Műgyanta lehetett!

Persze ez még mindíg csak tipp, de jóval közelebb járhat az igazsághoz, mint a te CO2-d.

Nos látom, jó kis vitát gerjesztett a filmecske, és az én "kissé" elkapkodott válaszom. (Abban azért igazam volt, hogy a film erősen félreérthető. Finoman fogalmazva.)

"Ami ott történt, az az öntőformakészítés. Semmiféle gáz nincs ott." - írom, és kiderül van olyan, hogy mégis. :)

Gézengúznak igaza van.

De szerintem EagleHUN-nak is abban, hogy a szilikagél, és a széndioxid nem éghető. Mert a filmben fehéren-feketén kijelentették, hogy a gáz ég ki, miközben az öntési folyamatot mutatták.

Így viszont baromság, hogy a "gáz" ég ki, ha vízüveg-széndioxid kombót használták, mert egyik sem éghető.

De nem is, mert a filmen határozottan látszott, hogy a homok pereg, mielőtt a présbe tették. De akkor, ha nem műgyantát, akkor milyen "gázt" "fecskendeztek"(?!) bele?

Én ezért tippeltem a műgyantára. (Tele a t@köm, az összes ilyen dezinformatív, csúsztató, "ismereterjesztő" filmmel. Inkább ismerethomályosító az ilyen. :DDD)

"Vegyi kötésű homokformázás

A vegyi kötésű homokformázást a homokforma szilárdságának fokozási igénye hívta életre. A különböző vegyi kötések alkalmazása miatt gyakran a szükségtelenné válik a homoktömörítés. A vegyi kötésű homokformázáshoz a következő technológiák tartoznak:

"Széndioxid-vízüveg kötésű homokformázás: A homokhoz 4–8% vízüveget kevernek, a kész formán pedig szén-dioxidot áramoltatnak át. A vízüveg és a szén-dioxid egymásra hatása révén szilikagélháló jön létre a felületeken, ami jelentős szilárdságjavulást eredményez.

Műgyanta kötésű homokformázás: Ebben az esetben 2%-nyi műgyantát adnak a homokhoz, a keményítést melegítéssel vagy vegyi módszerekkel érik el."

Idézet a wikiből:

[link]

De hallgassunk meg egy profit is, avagy öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé. :DDD

[link]

dellfil

A vízüveg kötésgyorsítására a széndioxid átáramoltatás logikus megoldás, én még nem találkoztam vele, a szabad levegőn szárítás volt nekem ismert (persze ott is a CO2 dolgozik).

Ami nekem héj- (kéreg-) minta esetén ismerős volt, az az, amikor tényleg műgyanta "monomer-keverékét" keverik a homokhoz és azt fűtéssel bakelizálják.

Ez az öntéskor tényleg úgymond kigyullad, elszenesedik.

Ilyen viszont a vízüvegnél NEM történik.

Teljes mértékben igazad van Wadmalac. Ezért (is) tippeltem a műgyantára. :)

dellfil

Kissé szűkszavú voltam.

Nem említettem a fekecs nevű kulimászt. Ezzel kenik be vékonyan a forma belsejét, hogy jobban ellenálljon az áramló folyékony fémnek.

Sok fajtája van. Egy gyakori recept: Grafitpor, gyanta, denaturált szesz.

A formázó masszába is keverhetek a vízüvegen kívül bentonitot, kokszport, fűrészport, melaszt. Sok fajta keveréket használnak.

Ha van egy kevés szerves komponens természetesen füstöl, lángol a forma öntés közben.