A gallium ugyanolyan cseppekké áll össze mint a higany?

Galliumot nem használnak hőmérőkben.

Az olvadáspontja :29 Celsius fok.

#1: a hőmérők többségében nem is, de lázmérőkben pont igen. Ott ugyanis 34-35 foknál kevesebbet sosem kell mérni, ezen a hőmérsékleten pedig már folyékony a gallium.

Kérdező, hacsak nem valami ezeréves, nagymamitól örökölt lázmérő volt, akkor nem valószínű, hogy higanyos lenne. Kb. 20-25 éve nem gyártanak már sehol Európában higanyos lázmérőt, és importot sem engednek be ilyet, helyette kezdték használni a galliumtöltetűt. Ugyan a gallium is mérgező, de kevésbé mint a higany, ráadásul nem akkumulálódik a szervezetben.

Egyébként igen, cseppekbe áll össze a gallium is, mint általában minden folyadék, ha van rá lehetősége.

A higany viszkozitása 17,0 × 10−3 Pa·s. A folyékony gallium viszkozitása 0,3x10e-6 m2/s, körülbelül harmad akkora, mint a víznek (10−3). Bár a higany és a víz viszkozitása között nem láttam különbséget.

A gallium felületi feszültsége körülbelüli 500 mN/m. A higanyé is megközelítően ennyi. Színükben sem sokat különböznek.

Tehát a lázmérőből kigurulnak a galliumcseppek, majd megfagynak a levegőn.

#1, #2

Tudtommal a galliumos lázmérőkben nem tiszta gallium, hanem egy galliumötvözet van, aminek alacsonyabb az olvadáspontja.

[link]

[link]

Sadam, köszönöm a kiegészítést :)

#6: az ötvözetek olvadáspontja nem feltétlenül az ötvözőanyag és az ötvözött anyag olvadáspontjai közé esnek, tehát ha egy egyébként mondjuk 100 fokon olvadó fémet egy másik, mondjuk 50 fokon olvadó fémmel ötvözöl, akkor nem törvényszerű, hogy az ötvözet olvadáspontja 50 és 100 fok között lesz.

Lehet, hogy jelen esetben így van a dolog, de ez nem feltétlenül igaz minden más ötvözetre is.

#7: Ennek az ötvözetnek a fagyáspontja 8 °C, olyan hideg nincs a szobában. De ez inkább már csak szőrszálhasogatás.

Egyébként az indium 1172 °C-on olvad.