A robotok fogják leváltani az emberiséget?

Mondjuk mert a robot egy gép. Az egy dolog, hogy az emberi szövet alapjáraton gyengébb mint a fém, de előbbi egy élő szervezet, ergo minden más szempontból felülmúlja az utóbbit.

Folyamatosan változik, megújítja önmagát, regenerálódik, növekszik és fejlődik, mert minden egyes sejtje folyamatos aktív anyagcserét folytat a környezetével. Egy élő szervezethez képest képest egy gép jóval statikusabb, és ebből a szempontból gyengébb, sokkal kevésbé ellenálló rendszer.

Ráadásul az is túlzó kijelentés hogy fejlődnek. Fejlesztik őket. Nagy különbség! A fejlesztés ugyanis éppen arról szól, hogy az emberi igényeknek feleljenek meg az illető gépek, értelemszerűen korlátok között, amelyekre programozzák őket.

Persze lehet filozofálni, hogy majd öntudatra ébrednek, meg lesznek érző robotok, stb, de valójában még a saját öntudatunk mibenlétével sem vagyunk tisztában, így minden ilyesmi csak fantazmagóra, vágyálom, így érvként is nulla.

Elképzelni persze nyilván el lehet, de a valóság azt mutatja hogy egy logikai alapokon működő rendszer, egy mesterséges intelligencia sosem lenne képes teljes mértékben helyettesíteni az emberi elmét. Emberség, könyörület, megbocsátás, szeretet, stb, hasonló érzelmek nélkül hogyan helyettesítené egy gép valaha is az embert? Legfeljebb olyan területeken hatékony helyettesítők, ahol tényleg elég lehet bármikor a színtiszta matematikai logika egy-egy döntés meghozatalához.

Amúgy a mesterséges megtermékenyítéses okoskodásod ellenére szerintem nem sok embert találnál, aki például a hálószobájába is egy gépet szeretne :D

Ezek a videók csak azt példázzák, hogy a gépek már képesek különféle mozgásformákra, legfőképpen az egyensúlyozásra. De ennek még semmi köze a mesterséges intelligenciához, egyszerű programokkal, algoritmusokkal megvalósítható.

Másrészt elég szűklátókörű és felszínes a Gabriel.Tailor féle vélemény.

Mi az, hogy gép, mi az, hogy élő? Az "élő"-nek máig nincs pontos definíciója, és nem is lesz, mivel az egy teljesen önkényes fogalom, a természetben nincs éles határvonal élő és élettelen között, minden ugyanazokból az atomokból épül fel, különbség csak a bonyolultságban van.

Másrészt az, hogy nem tudjuk pontosan, mi az az öntudat, elvben nem akadályozza meg, hogy létrehozzuk mesterségesen. Elképzelhető, és nagyon is valószínű, hogy ha mesterségesen előállítunk egy kellően nagy kapacitású információs rendszert, akkor az magától is "öntudatra ébred", talán mert az öntudathoz nem is szükséges semmiféle misztikus összetevő, csak egy kellően bonyolult, néhány egyszerű feltételt kielégítő rendszer.

Ennek pedig ugyanúgy lehetnek érzelmei, "emberi" jellemzői, mint nekünk, főleg hogy ezeknek az érzelmeknek a mibenlétét, működését sem ismerjük részleteiben, tehát milyen alapon teszünk róla kijelentéseket?

"Másrészt az, hogy nem tudjuk pontosan, mi az az öntudat, elvben nem akadályozza meg, hogy létrehozzuk mesterségesen. Elképzelhető, és nagyon is valószínű, hogy ha mesterségesen előállítunk egy kellően nagy kapacitású információs rendszert, akkor az magától is "öntudatra ébred", talán mert az öntudathoz nem is szükséges semmiféle misztikus összetevő, csak egy kellően bonyolult, néhány egyszerű feltételt kielégítő rendszer. "

Pont erre (is) utaltam a válaszomban, hogy igen, el lehet ezzel fantáziálni, de az nem lehet érv, hogy majd egyszer talán elképzelhető, hogy valamikor ilyesmi is bekövetkezhet. Pont mivel ilyen kevéssé értjük a tudatosság mibenlétét, semmi nem jelenthető ki biztosan, és a valószínűségek is inkább szubjektíve preferált jövőképekből adódnak, mint bármiféle tényleges ismeretből.

"Mi az, hogy gép, mi az, hogy élő? Az "élő"-nek máig nincs pontos definíciója, és nem is lesz, mivel az egy teljesen önkényes fogalom, a természetben nincs éles határvonal élő és élettelen között, minden ugyanazokból az atomokból épül fel, különbség csak a bonyolultságban van. "

Elég jól tudom, hogy milyen szervezetekről és molekulákról mondható el, hogy egy vagy több életkritériumnak megfeleltethető a működésük, de felesleges ezeket idekeverni. A robotjainkat felépítő fémek és műanyagok ugyanis semmilyen szempontból nem tekinthetőek élőnek, ellenben az emberi szervek, szövetek nagyon is.

Ha már érvelni próbálsz, legalább olyan példát hozz ami valamilyen szinten releváns a másik állításával kapcsolatban!

"A robotjainkat felépítő fémek és műanyagok ugyanis semmilyen szempontból nem tekinthetőek élőnek, ellenben az emberi szervek, szövetek nagyon is. "

Miért kellene ahhoz pontosan emberi mintára élőnek lennie egy robotnak, hogy felülkerekedhessen az emberi kreativitáson, gondolkodáson, intelligencián? Semmit sem tudunk erről a területről sem, hogy a miáltalunk ismert élővilág alapjaitól különböző alapokon nyugvó működés eredményezhet-e legalább olyan fokú kreativitást, mint amivel az ember rendelkezik. Tehát igazából ez sem jó ellenérv, amit írtál. Sőt, valójában csaknem egyetlen "jó" érv sincsen sem mellette, sem ellene, mivel gyakorlati tudásunk nulla ezen a téren.

A valóság az, hogy annyira kevés az ismeretünk még ezzel a területtel kapcsolatban, hogy halvány lila fogalmunk sincs, meddig lehet elmenni az MI fejlesztésében, annak ellenére sem, hogy relatíve biztató jelek vannak arra nézve, hogy lehetséges VALAMILYEN szintű MI-t létrehozni. Rengeteg részeredmény van már, rengeteg területen jól, vagy akár jobban teljesítenek a megfelelő hardverre ültetett MI-k, mint az emberek hasonló helyzetben. Ez eddig tény. Az érv az, hogy egyelőre semmi jele sincs annak, hogy BÁRMIFÉLE korlátja is lenne az MI fejlesztésének. Tehát nem tudjuk, hogy meddig lehet elmenni az MI fejlesztésében, de egyelőre nem látunk semmiféle olyan korlátot, amely gátolná bármilyen irányban is az MI fejlesztését. Ez az egyetlen egy érv az mellett, hogy a gépek egyszer akár okosabbak, intelligensebbek, kreatívabbak is lehetnek az embernél.

Ne már... olvasd már végig, kérlek, amit írtam, és aszerint próbálj rá reagálni!

"Egy élő szervezethez képest képest egy gép jóval statikusabb, és ebből a szempontból gyengébb, sokkal kevésbé ellenálló rendszer."

Ez volt a konklúziója az élő szövetből avagy mesterséges anyagokból felépülésnek.

A mesterséges intelligencia egy teljesen más kérdéskör.

Mellesleg ez utóbbira is írtam egy rövid fejtegetést. Nevezetesen hogy a tisztán logikai alapú döntéshozatalnak is megvan a maga előnye, de csak bizonyos helyzetekben. Ahol bármi érzelmi aspektusa is van a döntésnek, ott már komoly problémába ütköznek.

Egyelőre ugyanis képtelenség bármilyen szinten érzelmeket produkáló robotot készíteni. A mai "érző" próbálkozások is legfeljebb utánozzák az érzelmek egyes hatásait.

Hogy a jövőben pedig valaha valóság lehet ilyesmi, hát, az vagy igen, vagy nem...

"Egy élő szervezethez képest képest egy gép jóval statikusabb, és ebből a szempontból gyengébb, sokkal kevésbé ellenálló rendszer"

Mivel szemben kevésbé ellenálló? Pl. biztos, hogy jobban bírja a magas hőt, a mechanikai behatásokat és még rengeteg mindent. Ha meg megsérül, elromlik, akkor egy intelligens robotfaj miért ne lenne képes kijavítani, cserélni, pótolni? Egy alkatrészcsere még jóval egyszerűbb is, mint mondjuk egy szívátültetés.

Éppen ezért pont hogy az intelligencia a kérdés lényege: válhatnak-e a robotok intelligensebbé nálunk, mert ha igen, akkor nagyon is könnyedén "leválthatnak" minket. Nem értem, mi ez a csökönyös ragaszkodás az "élő-nem élő" dilemmához, meg hogy szerinted csak az "élő" anyag lehet életképesebb. Ennek semmi értelme, nagyon kevered a dolgokat.

És megint belekevered az érzelmeket, amik szintén nem relevánsak. Honnan tudod, hogy egy megfelelően bonyolult rendszer nem képes ugyanúgy érzelemeket produkálni, mint öntudatot? Mi az, hogy "logikai alapú döntéshozatal"? Az emberi agy is logikai alapon működik, molekulák alkotják, amelyek a fizika szigorú törvényei szerint mozognak, kapcsolódnak vagy bomlanak szét. Tehát ilyen értelemben sincs különbség, határ szerves vagy szervetlen rendszerek között.

"Mivel szemben kevésbé ellenálló? "

Bármilyen sérülésből eredő kárral szemben.

Persze egyes szempontokból nyilván megvan az előnye ennek a "cseréljük le a régit, és pótoljuk egy újjal" gondolkodásmódnak is, de ebből nem következik hogy univerzálisan képes lenne helyettesíteni a másikat, vagy jobb lenne annál.

Egyszerűen más, másféle előnyökkel és hátrányokkal.

"Éppen ezért pont hogy az intelligencia a kérdés lényege: válhatnak-e a robotok intelligensebbé nálunk, mert ha igen, akkor nagyon is könnyedén "leválthatnak" minket."

Ez az intelligencia pedig megint egy elég elvont fogalom. Mégis miben mérnéd az intelligenciát? Mikor lesz egy robot intelligensebb mint egy ember?

Ha gyorsabban számol? Ha képes könyvtárnyi anyagot tárolni a memóriájában? Ha képes arcokat felismerni? Ha képes valami művészit alkotni? Ha tanul? Ha bizonyíthatóan lesz fantáziája?

Ehhez épp nyilván semmi köze az élő-nem élő kérdéskörnek, az előző kérdéskörhöz volt köze. Szóval ki is keveri a dolgokat?

Ehhez épp annak van köze, hogy milyen objektív módon lennél képes mérni az intelligenciát, ami alapján meghatározhatnád, hogy egy mesterséges intelligencia nem csak hogy jobb-e, de egyáltalán összemérhető-e az emberivel?

"És megint belekevered az érzelmeket, amik szintén nem relevánsak. Honnan tudod, hogy egy megfelelően bonyolult rendszer nem képes ugyanúgy érzelemeket produkálni, mint öntudatot?"

Sehonnan. És te honnan tudod hogy képes rá?

Az nem érv, hogy szerinted ez így működik. Van valami valóságalapja az elképzelésednek, amivel igazolni tudod?

"Mi az, hogy "logikai alapú döntéshozatal"?"

Ne mondd hogy ezt magyarázni kell!

Van egy feladatod, bármi, időre leszállítani valami fontos árut, vagy ami neked tetszik. Éppen száguldasz a teherautóval, amikor valamelyik szeretted lép az út közepére.

Ha elgázolod, ő meghal, a teherautó és te viszont minimális sérüléssel megúszod, és időben teljesítheted a feladatod.

Ha elrántod a kormányt, egy fának csapódsz. A barátod/szerelmed/édesanyád megmenekül, a te túlélésed bizonytalan, az áru pedig megsemmisül.

Persze lehet játszadozni az Asimov féle robotikai alaptörvényekkel és hasonlókkal, de ezek ugye ember által beprogramozott, direkt az emberek védelmét szolgáló törvények. Most ugye a logikai/érzelmi alapú döntés a kérdés. Vajon hogyan döntene egy gép? És te?

Az a helyzet, hogy a legtöbb döntésünket érzelmi alapon, azaz az érzelmektől vezérelve hozzuk meg, még azt is, amiről úgy gondoljuk, hogy logikai alapon hoztuk. Egy példa: a csekket határidőre befizetjük, mert különben problémánk lesz, kikapcsolják a villanyt, büntetőpótlékot kell fizetni, stb. Ez látszólag egy teljesen logikus döntés. Viszont ha valakinek egy balesetben megsérül az agyának az a része, ami az érzelmeket vezérli (limbikus rendszer), teljesen meg fog változni a viselkedése. Tudja, hogy be kell fizetni a csekket, mégsem teszi. És nem azért, mert feledékennyé vált, vagy nem tud logikusan gondolkozni, hanem azért, mert semmilyen érzelem nem fűződik hozzá. Nem fél a szankcióktól, nem szégyelli magát a mulasztás miatt, nem érez elégedettséget az elvégzett feladat után. Egyszerűen hidegen hagyja, tök mindeggyé válik számára, hogy be van-e fizetve az a csekk, vagy sem.

Szóval csak ne tessenek azokat az érzelmeket alábecsülni!

Mindegy, hogy mi az intelligencia, mert nem az volt a kérdés, hogy ki az intelligensebb, hanem hogy leválthatja-e a robot az embert. Ilyen szempontból mondhatjuk azt, hogy ha képes leváltani, akkor intelligensebb.

A mi fejlődésünk sebességét erősen behatárolja pont az a szerves lét, ami szerinted akkora előny. A robotoknál ez nem feltétlenül korlát: a memóriájuk korlátlanul bővíthető, minden alkatrészük egyre fejlettebb verzióra cserélhető, ennek a fejlődésnek a sebessége pedig össze se mérhető a mi szerves, evolúciós cammogásunkkal. Tehát ha megjelenik a bolygón valamiféle mesterséges intelligencia, akkor az pillanatok alatt lekörözhet minket.

Ami a logikai fejtegetést illeti, megint csak nem túl releváns, egy robot is tarthatja prioritásnak mások életét, érdekeit, és mi is a legtöbbször súlyozunk, amikor választunk. Bizonyos bonyolultság felett már nem nagyon van értelme szétválasztani, hogy mi a logikai, mi az érzelmi dőntés, pont mert nem igazán ismerjük az érzelmek mibenlétét, inkább csak gyűjtőfogalomként használjuk olyan bonyolult viselkedésformákra, amiket nem tudunk elemi lépésekkel magyarázni, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a hátterükben nem bonyolult logika működik. De ennek megint nincs sok jelentősége a kiszorítósdi szempontjából.

Ha nagy távlatokban gondolkodsz, akkor pedig a tapasztalat is azt valószínűsíti, hogy nem az ember lesz az utolsó faj ebben az univerzumban. Fajok százezrei tűntek fel és tűntek el az évmilliárdok során, miért pont az ember lenne a kivétel?

Szerintem ott a kulcs, hogy a lényeg nem a hordozó anyag formájában van, nem abban, hogy szerves-e vagy szervetlen, hogy analóg-e vagy digitális, hanem az anyag által tárolt rendszerben, információban. Az információ az, ami az "életet" hordozza, nem a hardver.