Egy motornak minek van 2 feszültsége, meg árama?

Nem tudom, hogy az autókhoz mennyire értesz motorikusan, de kábé hasonló a helyzet, mint azoknál a 8 hengeres verdáknál, amelyeknél kis terhelésen csak 4 henger üzemel. Ha viszont odalépsz a gáznak, akkor működésbe hozod a másik négy hengert is, a 8 henger viszont sokkal finomabb járást, és lényegesen nagyobb erőt és nyomatékot produkál, mint a 4 henger.

A villanymotoroknál is hasonló a helyzet, bár azért sokban különböznek ettől. 380V (vagy helyesebben az EU-s szabvány 400V) esetén lényegesen nagyobb erőt és nyomatékot produkál egy villanymotor, mint 220V (230/240V) esetén. Viszont sok olyan helyzet lehetséges, amikor nincs szükség akkora erőre, vagy éppen nem áll rendelkezésre a 400V, akkor is lehessen üzemeltetni az adott motort. Jó példa erre mondjuk a betonkeverő, ami általában 400V-ról működik, de kis rásegítéssel (vagy gyárilag) működik a sima háztartási 230V-ról is. Igaz, ilyenkor nem lehet telerakni sóderral, mert akkor már nem bír elindulni, és a túl nagy terheléstől leéghet a motorja. De még mindig jobb fél keverőnyi betont keverni vele egyszerre, mint talicskában kevergetni a betont, ha a szükség épp úgy hozza.

Háromfázisú áramról tanultatok már?

Az erőművekből három fáziskábel jön, amelyiken a földhöz, nullához képest 230 V váltófeszültség mérhető, ez szinusosan hullámzik +/- irányban ,ezért váltóáram.

A három fázisvezetéken a hullámzó feszültség csúcsai el vannak tolva egymástól, nagyon leegyszerűsítve, ahol egyik pluszban jár, ott a másik mínuszban, így ugyan egy fázis a földhöz képest 230 V feszültségkülönbség, de két fázis egymáshoz 400 V különbség. Bármelyik kettő közt a háromból.

Ennek megfelelően a kisebb teljesítményigényű gépek általában egy fázisról, vagyis a 230 V-ról üzemelő motort használnak, a nagy teljesítményűek meg a három fázisról, ahol a 400 V teljesítményét tudja használni.

Ez most nagyon egyszerűsített válasz volt, egy kommentbe nem lehet egy nagyfeszültségű szakoktatás anyagát belesűríteni.