Amikor ma a civilek a magyar nyelv származásával kapcsolatban akarnak érvelni, miért mai szavakat hasonlítanak össze?

Mert a legtöbben nem tudnak logikusan érvelni, és az érzelmei behatárolják.

Vitában kívánságnak nincs helye csak objektív tényeknek, minden más kizárható ahogy ez a kérdés is lezárható.

Kérdező, azért te is dúskálsz a tárgyi tévedésekben.

"900-tól egészen a 16. századig magától formálódott a nyelvünk"

Mert utána nem "magától" formálódott? A nyelv az folyamatosan változik, és megvannak a saját törvényszerűségei. Ma is ugyanúgy formálódik "magától", bár az igaz, hogy a nyelvújítástól kezdve tudatosan is törekszünk befolyásolni (illetve az is igaz, hogy a 16. századtól kezdve az irodalmi nyelv kialakulásának kezdete sok tekintetben mesterséges...). Egyébként a mai nyelvészetnek az az elve, hogy csak leírni kell a nyelv változásait, törvényszerűségeit, és nem kell befolyásolni, tehát a nyelv ma is magától változik. (A nyelvművelés az más tészta, ebbe most ne menjünk bele).

Abban is tévedsz, hogy a IX. századtól a XVII. századig a nyelv nem változott sokat. Ugyanis ez alatt az időszak alatt szerintem sokkal gyökeresebb változásokon ment keresztül, mint Balassi óta máig...

"hasonult a környező országok ( népek ) nyelvével"

Mit értesz az alatt, hogy hasonult?

Itt azért tisztázzunk már valamit. Az, hogy a nyelv "változik", nemcsak a lexikális réteg változását jelenti, hanem a nyelv egy csomó szintje is változik (hangtan, morfémák, grammatika, pragmatika stb.), sőt, ezek a változások sokkal fontosabbak, mint a szavak szintje! A magyar nyelv minden korszakában jöttek jövevényszavak, úgyhogy semmi különös nincs abban, hogy az Árpád-korban szláv szavakat vettünk át, ma pedig angol szavakat. Ez a lehető legtermészetesebb dolog.

Abban is tévedsz, hogy az befolyásolja a nyelv változásait, hogy éppen melyik nép uralkodik rajtunk. Az igaz, hogy vettünk át néhány török szót a török kor alatt (pl. a haradzs=adó szóból keletkezett a magyar harácsolni ige stb.), és biztos vettünk át egy-két orosz szót is a komcsi időszakból, de nem ez a döntő abból a szempontból, hogy milyen idegen hatások érik a nyelvet. Sokkal lényegesebb, hogy milyen környező népekkel határos a magyar nyelvterület (ugyanis ahol az ukránnal, ott az ukrán nyelvtan befolyásolja a magyart, ahol a román, ott a román stb.), illetve hogy milyen kulturális befolyás valósul meg legjobban. Pl. ma a legtöbb idegen szó az angol, mert a számítástechnika, szórakozás stb. sok tekintetben angolszász nyelvterületről jön (mint ahogy pl. a középkorban a kereszténység volt ilyen fontos kulturális hatás, így sok latin-újlatin szót vettünk át).

De még egyszer mondom: nem a jövevényszavak szintén lényeges a legjobban a nyelv változása, hanem a hangtan, morfémák, grammatika stb. területén.

A magyar nyelv 20. századi változása szempontjából egyébként nem is az idegennyelvi hatás a döntő jelentőségű, hanem Trianon, ugyanis amíg 1920 előtt a magyar nyelv egységesen fejlődött, ma a határon túli magyar nyelvek eltérő fejlődési irányt vettek. Illetve pont ezen vitatkoznak ma a nyelvészek, hogy a magyar nyelv egységesen fejlődik-e ma, vagy több központú lett-e. Igazából ennek sokkal nagyobb a jelentősége, mint az, hogy 50 évig oroszok voltak a nyakunkon. Mármint a nyelvészet szempontjából.

Hát, hogy van egy halom jövevényszó, meg most is jön egy csomó, attól még nem fog hasonlítani a nyelvtan, de mivel a nyelvtan, a szintaxis elemzése nehéz (sokan egyáltalán nem képesek mondatot elemezni), a szókinccsel érvelnek, ami viszont gyakran változik.

Csak ha az elmúlt 10 évet nézzük, akkor is van egy halom újdonság. Ki tudta tíz éve, mi az az okostelefon? Mit jelent lájkolni? Mi az a tablet? Vagy éppen a bloggerkedés?