A levegőben lévő testekre hat a felhajtóerő?

Kapaszkodj. A ház falában lévő téglára is hat a felhajtóerő. Csak nem olyan nagy, hogy legyőzze a kötőanyag erejét.

Ennek megértéséhez szükséges a felhajtóerő fogalmi ismerete. Gravitáció nélkül nem létezik felhajtóerő.

Itt a közkeletű téves versike zavar be sokaknak.

Miszerint:

- Minden vízbe mártott test

a súlyából annyit veszt

amennyi az általa

kiszorított víz súlya.

Ez a versike kb mindenben téves! Először is nem elég belemártani hanem bele kell merüljön. Másodszor nem csak vízben hat és még csak nem is csak folyadékokban, hanem folyadékokban és gázokban egyaránt érvényes. Harmadszor nem veszt a súlyából hanem a súlya mellett keletkezik egy felhajtóerő is.

Rákerestem hol hogy mondják Arkhimédész törvényét és azt hittem rosszul látok :D gondoltam simán kijavították már mióta én sulis voltam. Na de nem.

-------------------------------

Először a valódi Arkhimédész törvénye:

Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával

[link]

---------------------------------

Nézzük a hamis vagy pontatlan meghatározásokat.

Arkhimédész törvénye:

Minden folyadékba (sőt, gázba) merülő testre felhajtóerő hat, aminek nagysága megegyezik a test által kiszorított víz súlyával.

[link]

Arkhimédész törvénye

A felhajtóerő nagyságára vonatkozó törvényt először Arkhimédész, görög tudós mondta ki: Minden folyadékba merülő testre felhajtóerő hat. Ez az erő a test által kiszorított folyadék súlyával egyenlő.

[link]

Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy a folyadékba vagy gázba merülő testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlya.

[link]

(Ez azért pontatlan mert Arkhimédész törvénye nem csak azt mondja ki mekkora a felhajtóerő hanem azt is kimondja hogy van - és hogyan van...)

Ez nagyon mellélőtt így:

"Kapaszkodj. A ház falában lévő téglára is hat a felhajtóerő. Csak nem olyan nagy, hogy legyőzze a kötőanyag erejét."

E szerint a tégla csak a kötőanyag (habarcs) miatt nem száll el mint egy lufi? :D

> „A ház falában lévő téglára is hat a felhajtóerő.”

Ebben nem vagyok biztos. A felhajtóerő abból származik, hogy a test tetejénél kisebb a légnyomás (illetve a „fluidum” nyomása), mint az aljánál, ezért lentről a levegő nagyobb erővel hat rá, mint fentről. Viszont a falban levő téglát alulról nem nyomja a levegő. (Viszont ha elengedsz egy téglát a levegőben, akkor arra tényleg hatni fog a felhajtóerő, ezért a kezdeti gyorsulása is kisebb lesz g-nél. Oké, csak pár ezred százalékkal… A későbbi gyorsuláscsökkenést pedig a közegellenállás okozza, ami kicsit más, és jelentős tud lenni már a téglánál is.)

A tükörsima padlóra lenyomott vécépumpára sem tud hatni, hiszen nincs alatta a gáz hidrosztatikai nyomása.

A felhajtóerőt termelő közegnek a test alá is be kell jutnia.