Miért alakult ki ilyen sok pártrendszer a második világháborúban?

Nagyon keversz dolgokat...

NSZK és NDK nevű pártról Magyarországon nem hallottam.

Az MDP, a Magyar Dolgozók Pártja volt a kommunisták hazai hídfőállása; leszalámizták a többi pártot, és lám, egyedül maradtak a választásokra.

Az MSZMP, a Magyar Szocialista Munkáspárt az MDP utódja volt tulajdonképpen, bár elvi alapon élesen elhatárolódott attól. Az 1956-os forradalom után alakult, Kádár János vezetésével. Egészen a rendszerváltásig az egyeduralkodó politikai formáció volt Magyarországon. (És egypártrendszer volt.)

Az MSZP papíron az MSZMP jogutódjaként formálódott újjá a rendszerváltás idején, és lett sokáig a magyar pártrendszer egyik meghatározó ereje.

Hazaértem, folytatom:

A pártok kimondva nem tartoztak a Szovjetunióhoz, de gyakorlatilag kézivezérléssel működtek; a pártvezetők Moszkvába jártak "tanácskozni" (valójában: egyeztetni), és az ott megismert elvek szerint igyekeztek vezetni az országot.

A megbonthatatlan szovjet-magyar barátság megkérdőjelezhetetlen volt, Moszkva nem nagyon tűrte az engedetlenkedést, bár Magyarországnak némileg szabadabb kezet adtak a forradalom miatt, ezért lehettünk a "legvidámabb barakk".

Az NSZK-NDK a kettészelt Németország mozaiknevei. Az NSZK tartozott a nyugati szövetségesekhez, míg az NDK szovjet befolyás alatt állt.

Csupán a pontosítás kedvéért:

Németorság nem kettészelt volt a háburú után, hanem a 4 győztes nagyhatalom kapott egy-egy rászen felügyeleti jogot.

A szovjet megszállási övezetből lett az NDK, a 3 másik övezet összevonásából az NSZK.

Akkor csak a rend kedvéért, hogy mik voltak ezek a rövidítések (pontosabban: mozaikszavak):

NSZK - Német Szövetségi Köztársaság

NDK - Német Demokratikus Köztársaság

MSZP - Magyar Szocialista Párt

MSZMP - Magyar Szocialista Munkáspárt

MDP - Magyar Dolgozók Pártja

Ezek közül, ami ma is létezik az az NSZK és az MSZP (ez utóbbi 1989-ben alakult az MSZMP utódjaként - ahogy előttem leírták).

Az NSZK megnevezést ma már szóban nem használjuk, de a mai Németország hivatalos megnevezése még mindig Német Szövetségi Köztársaság. Ennek oka, hogy az újraegyesítés során az NDK beolvadt az NSZK-ba, és ezzel létrejött ismét az egységes Németország. A főváros pedig Bonn után ismét Berlin lett (ez nem is lehetett kérdés).

A kérdésedre válaszolva, amiről te beszélsz az nem a második világháború, hanem az azt követő időszak, a második magyar köztársaság ideje, ami 1945 és 1949 között volt, és a végére a kommunisták átvették a hatalmat. Ebben az időszakban három választás is volt Magyarországon, mire a kommunisták nyerni tudtak. 1945-ben egyébként a Független Kisgazdapárt nyerte meg a választásokat a szavazatok 57%-ának megszerzésével (ez 59%-os mandátumarányt jelentett), ami bőven elég lett volna az önálló kormányzáshoz, csak a kommunisták ragaszkodtak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nevű szövetséghez, mely együttműködés miatt nagykoalíciós kormány alakult. Egyébként ekkor még nem MDP volt, hanem Magyar Kommunista Párt. Ezen kívül kormányra jutott még a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt is. Ezeket a kommunista párt a szalámi taktika nevű módszerrel szépen felszámolta. Azért szalámi taktika mert a felszámolást az jobbról kezdték: először a szélsőjobboldali erőket számolták fel, aztán a mérsékelt, konzervatív jobboldaliakat, majd a középen állókat, és végül a szociáldemokratákat (azaz a mérsékelt baloldaliakat. Az MDP az a Szociáldemokrata Párt MKP-ba történő beolvasztása után jött létre 1948-ban, de eddigre a klasszikus szociáldemokrata politikusokat (csakúgy mint a többi párt vezetőjét) vagy bebörtönözték, vagy kivégezték.

1947-ben volt a következő választás, ez volt a híres kékcédulás választás. Azért nevezték így, mert kinyomtattak egy ún. kékcédulát, ami lehetővé tette, hogy a lakhelytől távol is lehessen szavazni. Igen ám, de a kommunisták ezzel rendesen vissza is éltek, mert teherautóval vitték az embereiket, akik akár 15-20 helyen is leadták szavazataikat. A csalás ellenére egyébként 24%-ot tudtak összeszedni, amivel bár nyertek, de az abszolút többséget nem tudták megszerezni. Ekkor egyébként meglehetősen sok párt jutott be a parlamentbe. A már említett: MKP, SZDP, FKGP, NPP, de ezeken túl: Demokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata Párt, Magyar Radikális Párt, Keresztény Női Tábor, Polgári Demokrata Párt. Ezek a pártok nagyjából mindent lefedtek: volt köztük konzervatív, néppárt, liberális párt, szociáldemokrata (és nem szocialista!) párt - nagyjából lefedték az akkori politikai palettát.

És még egyszer kiemelem: úgy alakult ki ez a végeredmény, hogy a kommunisták csaltak. Tehát ebből is látszik, hogy megvolt az igény egy kibontakozó demokráciára. Ha akkor nincsenek itt a kommunisták, akkor Magyarország egy virágzó, demokratikus állam lehetett volna a második világháború után - de a kommunisták itt voltak.

A kékcédulás választások után kezdték gőzerővel felszámolni a még megmaradt demokráciát. 1949-ben a kommunisták a szövetséges pártokat (amik úgy lettek a szövetségeseik, hogy a velük kollaboráló vezetőket meghagyták, a többieket pedig szépen eltávolították) bekényszerítették a Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezek a pártok egyébként a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Demokratapárt és a Magyar Radikális Párt voltak. A Szociáldemokratákat ekkora már saját magukba olvasztották - létrehozva ezzel a már említett MDP-t. A Magyar Függetlenségi Népfront tehát (csakúgy mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front) egy pártszövetség volt. És hogy hogy érték el, hogy nyerjenek? Nos úgy, hogy a választásokon csak a Magyar Függetlenségi Népfront listáira lehetett szavazni. Így könnyű nyerni, nem? Na jó, igazából be lehetett X-elni egy körbe, ha valaki ellenük szavazott (de ott csak ennyi volt, hogy "Ellene szavaz"), aki pedig mellettük, az nyugodtan hagyhatta üresen a szavazólapot.

Az igény megvolt a demokráciára, de a kommunisták a Szovjetunió törekvéseinek megfelelően nálunk is bevezették a kommunista uralmat, ehhez pedig erőszakos és alja módszereket választottak. Végül is így érvényesült az egypártrendszer. De a háború után még sokan bíztak abban, hogy kialakul nálunk egy demokratikus rendszer, ezért is volt akkor annyi párt. Egyébként csak az MKP mögött álltak a szovjetek. Az MKP vezetői moszkoviták voltak. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek, akik korábban a Horthy-rendszer elől a Szovjetunióba vonultak száműzetésbe (itt meg kell jegyezni, hogy Horthy nem véletlenül üldözte őket, hanem azért, mert már a második világháború előtt is aktív szerepet vállaltak kommunista mozgalmakban, nem egy közülük még a Tanácsköztársaság idején is aktívan tevékenykedett). Ezek a moszkoviták aztán a második világháború után visszajöttek, és végül is ők lettek a fő meghatározó erő. Többek között Rákosi is moszkovita volt (Kádár nem egyébként, bár ő csak később került képbe).

Így történt meg, hogy a kommunisták átvették a hatalmat, és 4 év alatt 17%-ról 95%-ra növelték a mandátumarányukat (összehasonlításként: ez olyan, mintha 2018-ban a baloldali pártok szövetsége 95%-os eredményt érne el, és mindössze 2 fideszes jutna az országgyűlésbe, de őket is az MSZP pénzelné).

Szerintem nyugodtan olvasgass a témáról, mert érdekes része a történelmünknek, ugyanakkor megdöbbentő és szomorú is egyben.