Lehetséges, hogy valaki pl. a villamosmérnöki elvégzése után fizikussá váljon?

a mérnöki tudomány tulajdonképpen alkalmazott fizika

manapság nem azt keresik, hogy te papíron mennyire tudod levezetni a maxwell egyenleteket, hanem, hogy értesz-e a programhoz amivel jeladókat lehet tervezni

na jó fogalmam sincs, nem tudok jó példát hozni nem vagyok villamosmérnök

ebből az okból a mérnökök ma már kifejezetten mérnökök nem fizikusok

mérnöki szakokon kapsz 2 év általános mérnöki ismeretet gyakorlatilag egy gyorstalpalót a matek-fizika szakokról, hogy alkalmazói szinten értsed ezeket

A 2-es jól írja.

Egyébként egy mérnök (adott esetben villamosmérnök) annyi előnnyel indul egy fizikus képzésen, hogy tudja mik a konkrét alkalmazási területei a tanult dolgoknak. De az nem igaz hogy kevesebbet kéne tudnia másoknál, mert a mérnökök gyalázatosan alacsony színvonalú elméleti oktatást kapnak (pedig a mérnökképzés maga magas színvonalú). Egyik ismerősöm a villamosmérnökire jár, korepetáltam őt matekból és ott ez kiderült számomra.

Első féléves elemi matematikai dolgokat kellett elmagyaráznom neki, mint például hogy miért lesz ott az r^2-es szorzó amikor áttérünk polárkoordinátás integrálra. Arról nem is hallottak, hogy Jacobi-determináns.

Szóval az elméleti tudás nagy hiányában majdnem ugyanolyan nehéz fizikussá válni egy villamosmérnöknek, mint egy most érettségizettnek - mert fizika szakon minden apróság le van vezetve, a dolgok hátterét megismeri a hallgató.

Egy fizikusból könnyebben lesz adott esetben villamosmérnök, mert ő a fizikát már tudja, ennek az alkalmazásait kell elsajátítania. Valamint meg kell tanulni a Laplace-transzformációt, mert az ELTE-n Fourier-trafóval oldják a diffegyenleteket, a BME-n Laplace-al :).

Pont utananeztem nemreg, a BME-n egy villamosmernok mivel talalkozik/hat az MSc vegeig, es a BSc-s anyagot se matekbol, se fizikabol meg se kozelitik. A tenyleges kutatoi munka meg onnan lenne minimum 5 evnyi tudas tavolsagaban. Te komolyan reszletekbe meno kvantumfizikai vitat folytattal a haveroddal, vagy valtottatok par mondatot rola egy sor mellett? Utanaolvasni egy tema ismeretterjeszto/egyetemi alapozo irodalmanak eleg konnyu, keszsegszinten elsajatitani az adott terulet elmeleti alapjait, hogy ne csak olvasgatni tudd, hanem hozzajarulj a fejlodesehez, mar egeszen mas.

Elhiszem, hogy ismersz olyan villamosmernokot, aki matematikusi munkakort tolt be. Olyan villamosmernokot ismersz, akinek erdembeli kontribucioja van a matematikahoz, mint tudomanyhoz?

Villamosmérnökból matematikus: például Csikja Rudolf, BME. Az eddigi pályafutása semmivel sem rosszabb, mint más kutató matematikusoknak (persze lehet, hogy a te szemedben az érdemi kontribúciót még Erdős teljesítménye is csak alulról súrolja). Ő kedvcsinálónak fogta fel a kötelező matekos tárgyait, és persze felvett melléjük mindenféle matekos dolgot, ami érdekelte.

Nagyon mélyen részletekbe menő vitát nem folytattam a haverral, nem is lehetett volna. De ugyanez elmondható egy átlagos, BSc után álló fizikusról is. Ahhoz, hogy hozzájárulhass a fizika bármelyik ágának a fejlődéséhez, ahogy írod, utána még nagyon sok meló. Az útnak csak az eleje, hogy tisztába tedd a matematikai és fizikai alapokat. Nem lehetetlen egy jó képességű és motivált mérnöknek sem.

Igen, errol szol a matematikusi meg a fizikusi kepzes, hogy tisztaba tedd az alapokat. Ezt kell kb a 0-rol kezdened, ha eddig csak mernoknek tanultal vagy asztalosnak.

Na de ezt most komolyan? Tarsszerzoje ket