Mikor volt a legnagyobb, illetve a legkisseb Magyarország?

Az első válasz nem korrekt. Attól még, hogy Nagy Lajos más országoknak is királya volt, attól azok még nem voltak magyarország részei. Mint ahogy Horvátország sem volt soha Magyarország része (jog szerint), csak a magyar király uralkodott felette. Ettől függetlenül, lehet, hogy tényleg akkor volt a legnagyobb, mert akkor mindenféle déli bánságot Magyarországhoz csatoltak. A Monarchiával is majdnem ugyanez a helyzet, csak ott ráadásul nem is magyar király uralkodott. Ráadásul Magyarország is kisebb lett, mert a Szerémség átkerült Horvátországhoz. Igaz, Fiume pedig ide.

Egyértelműen ma a legkisebb, mert a 2. vh. után Pozsony mellől még egy kis területet elvettek és a szlovákoknak adták, amit Trianonban a magyarokank ítéltek.

Azért írtam, amit írtam, mert azt állítottad, hogy: "vagy az Osztrák-Magyar Monarchia idején". Amiből az következik, hogy a teljes Osztrák-Magyar Monarchiára gondoltál, mivel benne csak Magyarország akkor nyilvánvalóan nem volt a legnagyobb. Gondolom ennek analógiájára állítottad Nagy Lajos birodalmáról is, hogy Magyarország akkor volt a legnagyobb, mert Lajos birodalma tényleg elég nagy volt a többi országgal együtt. Sokan emlékeznek a térképre az atlaszból. De azok egymás melletti országok voltak egy uralkodó alatt. Ebben a birodalomban Magyarország nagysága már más kérdés. Szóval nekem ennyiből egyértelműen az jött le, hogy összemostad az ország és birodalom határait.

Horvátországnál pedig azt nézem, hogy Horvátország soha nem volt Magyarország része, a magyar korona egyik országa volt, ha úgy tetszik a magyar birodalom része, ahol többé kevésbé a magyarok diktáltak az erő jogán, de mindig külön állam volt. Sőt, utóbb komolyan is nyerészkedett a magyar területekből, mert többek közt az osztrákok hálájából került hozzá (az igaz, addigra már jórészt horvát lakosságú) Szerémség és Verőcze, amiért ellenünk fordultak és hogy Magyarországot gyengítsék.

Amúgy a három részre szakadt Magyarországban lehet igazság, csak az azért kicsit kilóg a sorból, mert az Erdélyi Fejedelemség is magyar volt, tehát igazából két Magyarország létezett, illetve egy ideig három is, amíg a törökök a maguk részét nem tagolták bele a Török Birodalomba.

Három szerémségi vármegyét csatoltak Horvátországhoz 1868-ban, de ez a horvátok és a magyarok közös megegyezése volt, az osztrákoknak ehhez semmi köze nem volt, az volt igazából a hátterében, hogy a horvátok meg akarták szerezni Fiumét, de ezt a magyar kormány nem engedte meg, a kikötőváros magyar közigazgatás alá került, cserébe kiengesztelésképpen adták oda a három szerémségi vármegyét.

A török-kor tényleg bonyolult kérdés, mert egyrészt több magyar állam is létezett, az Erdélyi Fejedelemség is magyar államnak számított, és most nem tudnám megmondani, mekkora volt a területe, de sztem nagyobb, minta mostani csonkaország területe, de legalábbis nagyjából azonosak lehettek (igazából sokszor változott a területe).

A kérdésre válaszolva: szerintem a középkorban volt a legnagyobb, amikor a sok észak-balkáni bánság hozzá volt csatolva. Az külön kérdés, hogy tényleg mikor volt a legnagyobb a terüelte, melyik király alatt, de biztosan Nagy Lajos az utolsó király, aki olyan szépen kiterjesztette a határokat dél felé, Luxemburgi Zsiga már defenzívába került a törökök miatt.

Nagy Lajos "birodalma" tényleg csalóka történet, mert egyrészt a román fejelemségek sokszor hűséget fogadtak a magyar királyoknak, igazából a Nagy Lajosnak tett hűségesküjeikben semmi különös nincsen. Ilyen később is történt, mégsem szoktuk jelölgetni a térképen, Nagy Lajosnál viszont bejelölik a tankönyvi térképek...

A másik a lengyelekkel való perszonálunió. Ebben is az a csalóka, hogy később is, a Jagelló királyok alatt is voltunk perszonálunióban, hol a csehekkel, hol a lengyelekkel, de ezt a térképek már nem jelölik be, és nem beszélnek olyanról, hogy "I. Ulászló birodalma" vagy "II. Ulászló birodalma" vagy "II. Lajos birodalma", holott ha Nagy Lajossal megtették ezt, ennyi erővel velük is megtehették volna... Vagy pl. amikor Báthori István lengyel király is volt és erdélyi fejedelem is egyszerre, vagyis Erdély perszonálunióban volt Lengyelországgal, azt sem szokták nagy dobra verni ilyen szempontból, pedig akkor Lengyelország területe a többszöröse volt a Nagy Lajos királysága alatti országéval.

Akárhogy is, ez a "Nagy Lajos birodalma" történet egy önkényes kreálmány, a középkorban a rendi államok korában a perszonáluniók elég gyakoriak voltak, és abban sem volt semmi különös, hogy hűbéresküt fogadtak ilyen-olyan balkáni fejedelmek a királynak.

(Ott van Luxemburgi Zsiga is, aki német-római császár volt és cseh király is - igaz, a cseh trónt nem igazán tudta elfoglalni ténylegesen - mégsem jelölgetjük be a térképen "Luxemburgi Zsigmond birodalmát", holott több balkáni fejedelem neki is hűségesküt fogadott...) Tehát parttalan ez az egész.

Ha arról vitatkozunk, hogy mikor mekkora volt Magyarország területe, akkor ezt a balkáni fejedelemségek és más országok nélkül kell tenni, mert az nem növelte az ország területét, hogy a magyar király máshol is uralkodott...

A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni (csak értelmetlenül vitatkozni), mert az idők során változtak a fogalmak. Az Árpád ház, de még a török idők során sem léteztek mai értelemben vett államhatárok. Általában az döntötte el az ország méretét, hogy az uralkodója hová tartozott. Ezért a mai értelemben vett méret akár egy generáció alatt is változhatott kismértékben.

A nemzetközileg megállapított országhatárok szerint tehát nem lehet összehasonlítást tenni, mert ez a fogalom nem régi. Ha viszont terület alatt azt értjük, hogy az adott ország uralkodó elitje mekkora helyre gyakorolt hatást (amitől, magyar, lengyel, vagy akár hottentotta egy ország), akkor a török korban volt a legkisebb. Az egyik fölött egyértelműen a Habsburg uralkodott, minden intézkedés az ő érdekét szolgálta. Hogy volt magyar ajkú parasztsága (akár nemessége), nem sokat számított. A másik török kézen volt, a porta érdeki határozták meg a történéseket. A harmadik Erdély, jogilag mindig félig független volt, nem nevezhető Magyarországnak, bár a fejedelmei a magyar történelem kiválóságai és nagy tekintélyű uralkodók voltak.

A Monarchia más helyzet, ott szerződés szólt magyar érdekek érvényesítéséről, és abban a magyar területek egyértelműen nagyobbak voltak a mostaninál. Ha a hatásokat nézzük, akkor valóban az Anjouk és Mátyás idején volt a legnagyobb az a terület, ahol az történt, amit magyar uralkodó akart. De a mértékét nehéz felbecsülni, mert éppen emiatt a "lázadó" területek akár évente módosíthatták a helyzetet.

#8-as, vannak pontatlanságok abban, amiket írsz. Tévedsz, hogy az államhatárokat nem határozták meg nemzetközi szerződések, akkor pl. Karlócában szted miről vitatkoztak 1699-ben, vagy más háborút lezáró békékben?

Egyébként már az Árpád-házi királyok is szedtek vámokat az államhatárokon a középkorban is, szóval igenis létezett határ, habár sok tekintetben nem olyan volt, mint a mai modern államhatárok. Abban mondjuk igazad van, hogy sokáig nem húzták meg vonalszerűen a határokat, tehát a középkorban sokszor csak azt tudták, hogy pl. ahol már a hegyek kezdődnek, az egy másik királyság területe stb., tehát nem volt mindig ez olyan egzakt, mint mostanában. Ezért mondjuk tényleg nehéz pontosan meghatározni egy középkori állam tényleges nagyságát.

A másik, hogy az Erdélyi Fejedelemség magyar állam volt, ezt nem lehet vitatni, gyakorlatilag a középkori Erdélyi Vajdaságra épült rá a szervezete, és a magyar nemességnek, a szászoknak és a székelyeknek voltak benne politikai jogai, azaz rendi állam volt elvileg (más kérdés, hogy a legfőbb hatalom a fejedelemé volt).

A királyi Magyarország is magyar állam volt, mert működött a rendi dualizmus, azaz az állam vezetése megoszlott a király és a magyar rendek között. A helyzetet bonyolítja, hogy idővel kiépültek a Habsburgoknak a birodalmi központi szervei, amelyek a rendek rovására próbálták a hatalmukat kiterjeszteni több-kevesebb sikerrel, de ennek a magyar rendek mindig ellent tudtak állni, sokszor az Erdélyi Fejedelemség és a törökök segítségével (lényegében a Bocskai-felkelés, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György, a kuruc mozgalmak erről szóltak).