Létezik olyan test aminek nincsen térfogata?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A test tág fogalom. Olyan fizikai test nincs, aminek nincs térfogata. A fizikai test atomokból áll, azoknak van kiterjedésük, így van a testnek térfogata. Ha meg valami 0 atomból áll, akkor az a test nincs is, fizikailag nem valós test.
Matematikai test van. Az első válaszoló példáját egy másik, hasonló példával toldanám meg, ez pedig az un. Menger-szivacs. Itt látható: [link]
(Illetve ez csak három iteráció valójában.)
A test úgy készül, hogy fogsz egy kockát, és minden oldal mentén elharmadolod – mint a Rubik-kockát – A testközépre, lapközépre eső kockákat eltávolítod. Kvázi a nagy kockát 3*3*3=27 részre bontva kiveszel belőle 7 kisebb kockát. Ez így az eredeti kocka térfogatának a 20/27 = 0,747474… része lesz.
Ugye így gyakorlatilag marad 20 kisebb kockád, ezek mindegyikével elvégzed újra ugyanezt a műveletet. Így a második lépésben az eredeti nagy kockádnak a 20/27 * 20/27 részét, azaz 0,548697… részét kapod.
Ezt ha a végtelenig ismételgeted, egyre fogy és fogy a kockád térfogata, ahogy a művelet ismétlésének száma tart a végtelenhez, úgy tart a tested térfogata a nullához.
De nem csak az az érdekes, hogy van egy véges és nem nulla befolgaló kockába beleférő olyan tested, aminek a térfogata nullához tart, hanem van egy másik következmény is. Ahogy a művelet ismétlésének száma tart a végtelenhez, úgy a test felszíne is a végtelenhez tart.
Az eredmény tehát egy olyan test lesz, aminek a térfogata nulla, míg a felülete végtelen, mégis egy véges, és nem nulla kiterjedésű térrészben foglal az egész helyet.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"Tudomásom szerint a fizikában az elemi részecskéknek nincs térfogata. Nem is lehetne értelmezni."
Az elemi részecskék nem tekinthetők testeknek (habár ők maguk testeket építenek fel).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az elemi részecskék nem tekinthetők testeknek...
Már miért nem?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
de hát miért is hagynánk ki a szegény végtelent?:)
A nullával viszont elég sok baj van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!