A trójai háború tényleg megtörtént vagy csak legenda?

Melyik része?

Majd' minden legendának valós alapja (is) van.

Tróját, mint óori települést megtalálták, léte, helye azonosítva.

Fennállása idején minden városállam viselt hadat, vagy egy másikkal, vagy pedig nomádokkal.

Trója volt, akkor minden városállam háborúzott, következik ebből, hogy volt trójai háború.

Jól írja az első-

Trója létezett, és ahogy írta akkor mindenki háborúban volt mindenkivel.

De ha arra vagy kíváncsi, hogy Homérosz Iliasz műve valódi-e..Nos, az csak egy szép történet mint mondjuk ma Harry Potter.

Miért, mit hittél? Hogy mese, amit a vak Homáérosz kitalált a tavernában?

A Kr.e. XVI-XV. században a Boszoporuszhoz közeli Trója ellenőrizte a Pontusz (Fekete-tenger) és az Égei-tenger közötti kereskedelmi forgalmat, azaz a Szkták, a getták és a keletiek felé folytatott mediterrán kereskedelmet. Az égei-térségbe benyomult hellén törzsek a minoszi kultúra idején alapvetően dél, Egyiptom és Lüdia, illetev Főnícia felé irányultak kereskedelmi kapcsolataikkal, de bármennyire is erősek votlak katonailag, a főníciai kereskedelemmel enm evresenyezhettek. A Minoszi kultúra bukása idején a hellén külgazdaság folyamatosan észak felé fordult, telepeket létesített a Pontusz partján, a kereskedelmet azonban a tengerszorosokat ellenőrző hatalom akadályozta. ezért összgörög vállalkozásban, több évig tartó preventív háborúban a konkurens hatalmat, a kisázsiai tróját nemcsak leggyőzték katonailag, hanem megsemmisítették. Innentől kezdve a Pontusz, akárcsak az Égei, hellén beltenger volt, konkurencia és idegen hatalom nélkül. Mellesleg, mint tudjuk, a Dardanellák ellenőrzése az óta sem veszítette el stratégiai prioritását.

(Hasonlóan Thermopülai-hoz. Ott nemcsak Leonidasz vitézkedett, ott tört be közép-görögországba II. Phiphosz, ott vívott meg róma macedóniával, ott harcoltak a görög szabadságharcosok a törökökkel a XIX. században, és 41 áprilisában ott törtt ár a Waffen SS a görög védelmen. Sok vér öntözte: fontos hely.)

Egy szőke luvnya miatt kocsmai verekedés lehetséges, de több tízezres hadseregek e miatt nem vonulnak fel ezernyi hadihajóval. Ahhoz erősebb érdekek kellenek.

Annak idején Trója maradványait úgy találták meg, hogy az Íliászban elejtett földrajzi utalásokat vették alapul. Tehát van valóságmagja a dolognak, kereskedelmi, gazdasági okok miatt lehetett ott egy háború, amely során elpusztították Tróját. A többi, hogy egy csaj miatt volt, és az istenek bohóckodtak az emberekkel stb. - ez már a legenda része. Illetve a szerző szándéka volt az akkori hitvilágot is ábrázolni, hogy az isten-ember kapcsolat hogy néz ki, plusz belevinni a mitológiát a dologba is.

A háborúnak bizonyára volt egy népi emlékezete, tehát a valóságmag idővel legenda lett és ezt írta meg a szerző.

Tényleg találtak egy bronzkori települést a Homérosz által leírt hely közelében. Pusztulási rétegek is vannak, szóval volt ott csetepaté is. Valamikor. Mert, hogy kb. 12 város volt azon a helyen a történelem folyamán. Mükénéi fegyverzet tudtommal nem került elő, pedig egy jó sokan meghalhattak a görög oldalról is egy ilyen háborúban. Nincs rá semmi bizonyíték Homéroszon kívül, hogy élt Meneláosz, Agamemmnón, Priamosz, Akhilleusz, Hektór és a többiek. Ahogy az is inkább irodalmi eszköz, hogy a háború 10 évig tartott, ha megtörtént egyáltalán. A mükénéi kor vége felé gyakori volt, hogy a görög városok kifosztották a másikat, ezt gyakran kisebb koalícióban, de az ugyancsak valószínűtlen, hogy minden görögországi király hajóra szállt volna, hogy évekig háborúzzon egy kis-ázsiai várossal. Valószínűbb, hogy az állítólagos Homérosz több történelmi eseményt, mondát és figurát mosott egybe az Iliász írásakor. A trójai háború abban a formájában, ahogy azt irodalomórán tanítják és mozikban láthatod, nem történt meg. Ellenben volt Trója helyén egy város (aminek a valódi neve szintén kétséges), azt elpusztították párszor.

Szóval van valós alapja, de közelében sincs annak a legendának, amit rá építettek.

büdös nyúl válaszához annyit, hogy a hipotetikus trójai háború idejében még nem voltak szkíták a Pontusz-vidéken, de még csak kimmerek és géták sem. A görögök a Fekete-tengernél pedig csak a Kr.e. 8. században jelennek meg.

Valamint kimaradhatott egy fejezet nekem a 2. világháború történetéből, mert nem rémlik, hogy a Waffen SS csatázott volna a Dardanelláknál. Tekintve, hogy akkor is, mint ma a semleges Törökországhoz tartozott.