A középkorban hol volt kényelmesebb télen, parasztházban vagy kastélyban/palotában?
A sárból és szalmából készült falazat jó hőszigetelő, tehát télen a parasztok jó melegben aludtak. Ezzel szemben a várakban, kastélyokban nem tudtak jó hatásfokkal fűteni hiszen a nagy belmagasság, nagy alapterület és a rossz hőszigetelő értékkel bíró falak nem tették lehetővé.
Ezek alapján elmondható hogy a középkorban kényelmesebben telelt egy paraszt mint akár egy király vagy bármelyik nemes?
Nézz körül a megmaradt középkori vastag falú kővárakban.
Aztán képzeld el, hogyan lehetett kifűteni azokat.
Megvan? Akkor megvan a vélasz is.
Egy király,nemes,vagy tehetősebb polgár vette gy jó meleg bundát,és tüzelőt,osztán elvolt.
A paraszt örült,ha volt mit magára tenni. Nemhogy állata nem volt,amiből bundát készítsen magának,vagy kesztyűt,de akármilyen anyag is alig akadt,amiből ruhára futotta.
Hogy tudd melyik korról beszélünk. 400-tól 1640-ig volt a középkor. Annak is voltak szakaszai.
Ha a paraszt kitekerte egy pocok nyakát egy földesúr birtokán,és megette,akk lopásért levágták a kezét.
Ha felhasgatott egy hatalmas tölgyfát tüzelőnek jóesetben megkapta avékony ágakat,amik olyan hamar elégtek,hogy ihajj! A bendőablak és a huzatos széthulló rozoga viskók pedig jóeséllyel éppen csak elviselhetővé tették a hideget,hogy nem haltak bele egymást fűtve összebújva.
Az akkori ember nagyone gyoldalúan táplálkozott mindent amit megtermelt a földesúrnak szállított be.
Jó esetben jutott neki minden napra egy kis zabkása,és száraz égett,vagy penészes kenyér.
Ha a házában elkapott egy patkányt,akkor hús is. Egy csirkére ráment volna egész évi kenyre. Akkoriban még anynira ínyencség volt.
A mai filmek,és sorozatok nem mutatják hűen az akkori viszonyokat.
A rossz táplálkozás és mostoha életkörülmények miatt az egyszerű paraszt,ami akkoriban a népesség 90-95%-át tette ki 30 éves korában már öreg volt,sé 35-40-ben meghalt.
Nehezen összekapart pénzének 90%-át adózta. Megtermelt élelme 90%-át úgy szintén.
Az átlag életkor 35-40 év volt. Betegségek. Járványok,háborúk,gyilkosságok,és mostoha életkörülmények,mint a penészes dunnák,csöpögő párás hálótermek,hideg kőadlók,és falak stb. Kevés volt a nemesek közt is aki hosszú életet tudhatott magáénak,de jelentősen kényelmesebbt mint aparasztok az biztos.
A várfalak belülről ki voltak bélelve. Csupasznak képzeljük, mert ma odamegyünk és csupasz, de akkoriban hatalmas faliszőnyegeket csináltak, és szépen fellógatták őket belülről. Emellett persze nem az egész kastélyt fűtötték, mindig csak a szobát, amiben voltak, vagy ágymelegítővel az ágyat, amiben aludtak. Sőt az is valószínű, hogy a téli szobahőmérséklet nem az a 20-25 fok volt, amit mi tartunk, hanem inkább 16-18.
A másik véglet, a vályogház amit említesz. Megint csak ne a mai értékekből és adatokból induljunk ki. Természetesen lehet jó vályogházat és jó szalmatetőt építeni, de főleg a közpkor elején a félig földbe ásott, egyterű, nem túl jól fedett házak voltak a jellemzőek. Gyakran kémény se volt (vagy ha volt, nem túl hatékony), így a fűtés füstöléssel járt, amit nyilván nem tettek. A tűz sose lohadt le teljesen, mindig volt parázs, de valószínűleg csak egyzer rakták meg napjában. Maga a középkori tűhely egy nagy kőtömb volt, ami nyilván tartotta a hőt egy darabig, meg sokan is aludtak egy térben, így valószínűleg nem ment fagypont alá a hőmésrséklet a parasztházban. De nem lehetett túl meleg.
A középkorban egyszerűen más volt az igény, mert más volt a lehetőség és ismeret. A várakat ott készítették célszerűbben, ahol a várúr kellően felvilágosult volt. Gyakori jelenség, hogy egy dilettáns kivagyi gazdag pasas határozta meg, milyen legyen a palotája, amely abban a formában csak rosszul fűthető lehetett.
Hogy mennyire nem volt aranyéletük (a mi fogalmaink szerint) a váruraknak, azt bizonyítja a történelem, amikor leírja, hogy majd mindegyik csúzban, reumában és hasonló fájdalmas betegségben halt meg elég korán. Ezek tipikus megfázásos betegségek. Az viszont nem vitás, hogy az okosabb váruraknak volt lehetőségük ezerféle pótcselekvésre az ágyban meleg téglától a vastag takarókig bezárólag. Sokan éltek is vele.
A parasztkunyhó mai hőáramlási mércével nagyjából olyan volt, mintha egy aránylag jó hőszigetelésű épület falaiba módszeresen hatalmas lyukakat helyeznénk el, amit semmi nem véd. Jó huzatos helyek lehettek. A sajnálatos, hogy ezek legtöbbjében, ha voltak is elképzelései a tulajdonosnak, lehetősége pénz híján elég kevés.
A várfalakat,kastélyfalakat még faburkolattal is megtoldották. Ennek két célja volt. A vízhang,és hőszigetelés végett. Erre lyukas könnyűfát használtak.
Az egész szobát tetőtől talpig beburkolták.
Aztán még ott van a rengeteg és vastag padló és faliszónyeg. Függöny,ami az ablakok résein beáramló hideget is a helyén tartotta.
Kandalló,ami adott helyiségekben mindig meg volt rakva.
Komolyabb tervezésnél már a szellőztetés is meg volt oldva ablakoknlkül. A szobák nemtudtak penészedni.
Aki nem képzelte magát attól keménynek,hogy milyen mostoha körülmények közt is képes megélni,és nem restelt rendesen felöltözni az nem fázott meg egykönnyen.
Írd le a véleményed szerinted mi volt akkoriban.
A földeken a paraszt 1/9 részét kapta meg az általa megtermelt terménynek. A többi a földtulajdonos földesúré volt.
Pénzt a paraszt jóformán annyit tudott összekaparni,ami adóra kellett. A pénz létezése ellenére nagy méretű volt a cserekereskedelem is a parasztság körében annyira nincstelen volt.
Az árúsok,és kovácsok már a polgársághoz tartoztak akkoriban. Ha acél kellett a parasztnak azt is meg kellett vennie a maradékából.
Persze voltak módosabb parasztok,akiknek akadt állata is,és épp háza. De ez nagyon ritka volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!