Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Miért ilyen a Föld képe?

Miért ilyen a Föld képe?

Figyelt kérdés
Az űrben nincsen fel, le, balra, jobbra, mi határozta meg azt, hogy Európa pont "fent" legyen? Lehetne lent is. lehetne az Antarktisz is északon. Ha feje tetejére állítjuk a Földgömböt az ugyanennyire hiteles lenne, mert nincs mihez képest eldönteni, hogy így nézzen ki.

2015. aug. 13. 19:55
 1/7 anonim ***** válasza:
49%
A Föld mágneses mezeje viszont meghatározza
2015. aug. 13. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%

Igazad van. Pontosan mi a kérdés?


Amúgy a Föld forgása miatt a forgástengely és a felszín metszéspontjai meghatároznak speciális pontokat, amik jó viszonyítási alapot szolgáltatnak. Ezek egy tetszőleges forgatás és az egyenlítő síkjára való tükrözés erejéig meghatározzák a koordinátarendszert. Hogy Európa kerüljön fel, azt indokolja, hogy az északi féltekén él az emberek többsége, hogy pont Greenwichen megy át a 0. hosszúsági kör az meg gondolom azért van, mert az angolok voltak éppen a „világ urai” mikor az első teljes földet ábrázoló térképek készültek.


Az is megegyezés lett, hogy az északi irány felfelé legyen a térképeken (illetve azok közepén, legalább). Persze az sarkokról készült térképeken ez technikailag nem megoldható, ott mások a konvenciók.


Hogyha mindenféle irányból meg akarod nézni a Földet, akkor meg töltsd le a Google Earth-t.

2015. aug. 13. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%
Az első (fellelhető) világtérkép Julius Ceasar idejéből való, és azon az egész világegyetemet a Földközi-tenger fölé rajzolták. És természetesen Róma volt a föld közepe.
2015. aug. 13. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Valójában csak a 16. század óta ábrázoljuk így a térképeket. Előtte nem volt egységes tájolás, így változott az, hogy milyen irányba tették északot és délt. Valójában azért tesszük északot a térkép tetejére, mert Ptolemaiosz így ábrázolta (hogy ő miért, azt nem tudni), és a 16. század híres térképészei az ő nyomdokába léptek.

Itt tudsz erről többet olvasni: [link]

2015. aug. 14. 00:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

> „Egyik fő munkája a Geográfia, amiben lefektette annak az alapjait, hogy hogyan kell térképet rajzolni és értelmezni, szélességi és hosszúsági fokokkal, topográfiával, vetületekkel, és hasonlókkal. Ptolemaiosz északot tette felülre a térképein – igazából senki nem tudja miért, fennmaradt írásaiban erre nincs semmilyen indoklás.”

Hát… A szélességi és hosszúsági fokok elég közeli kapcsolatot mutatnak a forgástengellyel, és végül is logikus így kijelölni az északot. Hogy a 16. században terjedt el ez a térképészeti mód az is logikusnak tűnik, hiszen akkor vált bizonyossá, hogy a Föld gömbölyű.


(Még olyan mendemondát is hallottam, hogy a nagy hajós felfedezéseket az indította el, hogy a Sarkcsillag közel került az égi pólushoz – ugye a föld precessziója miatt, meg amúgy is vándorolhat, tessék visszatekerni az időt Stellariumban 1300-ra. Így a Sarkcsillaggal meg egy szextánssal nagyon jól be lehetett lőni, hogy hol van a hajó. Állítólag 14-15. században sok hajó nem mert az egyenlítőnél délebbre menni, mert akkor ugye nem látták a Polarist. De ez csak zárójelben írom, mert nem tudom mennyire igaz, csak jól hangzik.)

2015. aug. 14. 01:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
"a föld precessziója miatt, meg amúgy is vándorolhat, tessék visszatekerni az időt Stellariumban 1300-ra. Így a Sarkcsillaggal meg egy szextánssal nagyon jól be lehetett lőni, hogy hol van a hajó. Állítólag 14-15. században sok hajó nem mert az egyenlítőnél délebbre menni, mert akkor ugye nem látták a Polarist" - a precesszió pár fokos imbolygásától függetlenül nagyjából az Egyenlítőn kerül a horizontra a mindenkori északi sarkcsillag - viszont ugyanakkor ott kezd "feljönni" a déli.
2015. aug. 15. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
De én nem arról a halvány, talán nem is látható csillagról beszélek, ami pont a forgástengely meghosszabbításán van valahol, hanem A Polarisról (Sarkcsillagnak is hívják), ami aránylag fényes, és most körülbelül 0,67°-kal arrébb van a forgástengelytől. 1000-ben több, mint 6,5°-ra volt tőle, 0-ban pedig majdnem 12°-ra. A „déli sarkcsillagnak” talán nincs is neve.
2015. aug. 15. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!