Az általános relativitáselmélet micsoda?

Az egyenlet:

[link]

Jelmagyarázat alatta, részletes kifejtéshez a kékített szövegekre kattints.

Kicsit furcsát kérdeztél most, ugyanis egyetlen elmélet sem azonos egy egyenlettel. Egy egyenlet egyenlőséget vagy azonosságot fejez ki több mennyiség között. Egy elmélet viszont alapfeltevéseken nyugvó gondolati keretrendszer, amelyek lehetővé teszik az ezekből származtatható matemtikai összefüggések felállítását.

Az általános relativitáselmélet egyenletei leginkább tenzoregyenlet formájúak. Gyanítom, hogy nem tudod, mit jelent az, hogy tenzor. Nem baj. A lényeg, hogy az ilyen formában kifejezett egyenletek teszik lehetővé bizonyos összefüggések vonatkoztatási rendszertől független kifejezését (hiszen az általános relativitáselméletnek pont ez a lényege), amit úgy hívunk, hogy kovariancia. Az első válaszoló mutatott egy példát egy ilyen egyenletre (Einstein-egyenlet), amely a téridő görbültségét írja le anyag jelenlétében, de lehet említeni példaként a geodetikus egyenletet vagy általában a parallel transzportálás egyenletét, bármilyen tenzor transzformációját vagy akár a konnexiós együtthatók metrikus tenzorból való származtatását, illetve a Riemann-tenzor definícióját is.

A anyagenergia meghatározza a téridő görbületet. Ez Einstein legegyszerűbben megérthető és legbriliánsabb elmélete.

Az általános relativitás elmélet írja le a bolygók mozgását, a fekete lyukak ésszerű magyarázatát, talán az univerzum keletkezését is. A lényege a nagy tömeg meghajlítja a téridőt, ez a gravitáció. Sőt még a fényt is amit kísérlettel tudtak igazolni. Megfigyelték a csillagok helyét éjszaka, majd napfogyatkozáskor is. És máshol találták az adott csillagot. :)

Tehát a gravitációt írja le.

Egy egész elméletet nem lehet egyetlen mondatban vagy egyenletben megfogalmazni, hiszen elvek, posztulátumok és ezek alkalmazásainak gyűjteményéről van szó, megspékelve jó nehéz matematikával.

Az átlalános relativitáselmélet lényege az, hogy a fizikai törvények leírása szempontjából nemcsak az egyenletesen és egyenes vonalban mozgó inerciarendszerek ekvivalensek egymással, hanem a tetszőleges módon mozgók is. Ennek a cseppet sem triviális felismerésenk az ára az volt, hogy a gravitációs tár okozta gyorulás és egy külső erő okozta gyorsulás között (legalábbis lokálisan) nincs különbség, azaz a gravitáció, mint fiziki jelenség matematikai értelemben ugyanolyan módon kell, hogy kezelhető legyen, mint egy gyorsuló rendszerbe való áttérés - és épp ez utóbbi a kulcsa a fizikai törvények átalános koordinátatranszformációval szembeni változatlanságának. Ehhez kellett a Riemann-geometria, a differenciálható sokaságok elmélete, a tenzoralgebra- és analízis. Egyszóval a gravitáció geometrizálása.

Nagyon nagy vonalakban és tömören talán így lehet összefoglalni a lényeget.