Hogy létezhetnek "szuperzsenik"?

"holott a Föld másik felén pedig létezik egy 6 éves kislány, aki az emelt matematika érettségire készül?"

Azért ez nem csak így megy. Ahhoz, hogy emelt matekérettségire készülhessen neki is tanulnia kell. Ő sem született a tudással, csupán fogékonyabb az agya, mint az átlagembernek. Biztos vagyok benne, hogy ha a szüleid matematikusok lennének, és már kisbaba korodtól fogva arra készítettek volna föl téged, hogy korán leérettségizz, akkor neked is ment volna, úgy, hogy nem is vagy zseni. Úgyhogy ehhez nem csak a "zseniség" szükséges, hanem az is, hogy legyen valaki, aki egész nap veled foglalkozik. Az ilyen zseniknek nincs is nagyon szabadidejük, nincs más szórakozásuk, csak a matek. És még erre jön rá az, hogy fogékonyabb is az agyuk. Hát ezért ilyen okosak ilyen korán.

190-es IQ-t nem is nagyon lehet lemérni. Persze csinosak ezek a szép nagy számok, de 150 fölött nem érdemes mérni, 175 fölött meg totál hülyeség. Legyen elég annyi, hogy 175 fölött van az illető. A 190 egy olyan szám, hogy populáció kevesebb mint 0,1%-a tartozik ide, ami azt jelenti, hogy egy nagyjából 100.000 fős vagy annál nagyobb embertömegen kéne kalibrálni azt az IQ tesztet, ami aztán ezt a tartományt képes mérni. Összehasonlításképpen, a magyar Mensa nemrég 2000 főn kalibrált egy új tesztet, ami sok millió forintba került.

Szerintem aki azt írja, hogy a 190-es IQ fölötti emberekről van egy megbízható viszgálata, az hazudik, mivel biztosan nincs az illetőnek akkora mintája, amivel ez korrekten lemérhető.

Az, hogy a híres kutatók gyerekként zseninek mondhatók, elég nagy tévedés. Másik dolog, hogy a legtöbb ember kb 3 utatót ismer, akik közül Einstein tényleg zseni volt. De mondj még egy párat. Talán a legtöbben meg tudnák nevezni Curie-t és esetleg Hawkingot mint kutatókat. De ha csak végignézel a Nobel-díjasok során, nem igazán lesz köztü kolyan, aki gyerekkorában szuperzseni volt.

A legtöbb embernél a matek misztikum kategóriába tartozik, nem is akarnak vele foglalkozni. Bele-belekezdve pedig tényleg nehéz, akár az emelt matek is.

Valamelyik hírestudós' elmondta, hogy a stratégiai MMO-k ezerszer bonyolultabb rendszerszemléletet követének meg, mint a középsulis matek, mégis jobban megy a gyerekeknek.

1. A "szuperzseni" kifejezés egyszerűen értelmetlen és fölösleges, akikre te használod, pontosan azokra illik használni a zseni kifejezést.

"Hogy lehetséges, hogy valaki MÁR általánosba bukdácsol, holott a Föld másik felén pedig létezik egy 6 éves kislány, aki az emelt matematika érettségire készül?"

-Hogy lehetséges? Hát úgy hogy nem vagyunk egyformák, sok milliárd ember között akadhatnak igen kirívó esetek.

"És a legtöbb esetben az ilyen kirívó esetek miért nem csinálnak áttörést egy-egy tudományterületen?"

-Nem vagyok biztos benne, hogy nem csinálnak. Amennyiben valakinek valóban megengedik a képességei, hogy nagyot alkosson, de nem teszi, akkor a legszomorúbb dolog következik be, elpazarolta a tehetségét! De az is lehet, hogy sokuk rettentő intelligens mégis hiányzik belőleük valami, pl a kreativitás, vagy a kitartás.

Mivel a kitartás lelki erőt igényel, a borzalmas intelligencia, inkább adottság, ezért én többre becsülöm a kitartást és az akaraterőt!

"Oké, a híres/ismert tudósok/Kutatók nagy része zseninek volt mondható ifjú korában is, na de azért nem ennyire. "

-Nehéz ezt megmondani, azt gondolom, hogy mind zseni volt egyszerűen és két eset sem lehet egyforma, hiszen két ember sem egyforma, de azt kizártnak tartom és elutasítom, hogy a fönt írott 6 éves kislány az "zsenibb" lenne, mint mondjuk Gauss, vagy Euler, vagy Galois volt...

@6. Remélem troll vagy, nem önjelölt "szuperzseni".

Nem mondták, hogy gáz, ha magadat hívod "szuperzseninek", önjelölt zseni... :D

"Hogy alakulnak ki ezek a szélsőségek? És a legtöbb esetben az ilyen kirívó esetek miért nem csinálnak áttörést egy-egy tudományterületen? "

Az intelligencia az öröklött és környezeti hatások összegeként jelenik meg. Mivel az intelligencia egy mennyiségi jelleg, genetikai háttere komplex, sok egyenként kis hatású faktor határozza meg a megjelenő tulajdonságot.

Ebből az következik, hogy ezen faktorok véletlenszű kombinálódásával egy haranggörbe szerű eloszlást kapunk, ahol a többség az átlagos tartományba esik, míg az alsó és felső extremitásokba a populáció csekély hányada.

Ezt az eloszlást tovább módosítja a környezeti hatás, és ott lesznek zsenkik, ahol ritka tehetséges gyerek pont olyan környezetbe kerül, ami kedvez tehetsége kibontakozásának. Ebből remélem már látható, hogy miért olyan ritka jószág a zseni.

A tudományos áttörést is elérő zsenki még vékonyabb szelete a tortának, mert a tudományos siker az egyéni tudáson, kitartó munkán kívül egy jóadag szerencsén is múlik (nem is elhanyagolható mértékben). Sajnos a tudománytörténeti anekdóták kizárólag a sikeres történetekre fókuszálnak, mellőzve, hogy zsenik tömegei dolgoztak/dolgoznak olyan területeken, ahol végül nem lett áttörés.