A klónok tényleg nem tudnak szaporodni?

Nem klonoztak embert. 'Celja', ha eltekintunk a nagyon sulyos etikai kerdesektol, lehetne a szervdonorok 'termelese' (lasd pl. 'A sziget' c. filmet). De ismetlem, SENKI nem vetemedik ember klonozasara.

A 'klonozas' csak annyit jelent, hogy egy adott testi sejtbol embriot keszitenek, amelyiket ugyanugy ki kell hordani valakinek es megszulni. Se nem hibatlan, se nem 'erzelemmentes', mivel ugyanugy egy teljes ember, mint barki mas, akit anya szult (es itt jonnek a sulyos etikai kerdesek).

A klónok egymással genetikailag megegyező egyedek. Tehát például az egypetéjű ikerek természetes klónok. (Mesterségesen is lehet hasonlót csinálni a néhány sejtes embrió hasításával. Embernél mesterséges megtermékenyítésnél szokták alkalmazni, a beültethető embriók számának növelésére.)

[link]

[link]

Amikor klónozásról beszélnek, akkor legtöbbször a testi sejtekből történő klónozást értik alatta. Ez azonban hatását tekintve lényegében nem különbözik a fentiektől (pontosabban az epigenetikai mintázat, és ezáltal a génkifejeződés eltérhet az eredeti egyedétől, gyakran ez vezethet rendellenességekhez a klónoknál).

0. De igen, pont most volt indexen asszem egy kecskéről, ami tökéletesen tud.

1. Nem, etikátlan, így nem szabad.

2. Nem.

3. Elvileg azok lehetnének, ez sok fantáziát megmozgató téma, nézd csak meg a Sziget című filmet.

4. SZintúgy lehetne mit vizsgálni, ha nem lenne etikátlan.

5. Igen.

6. A tökéletes klón ugyan olyan. Persze lehetne módosítani a genetikai állományukat. De ez etikátlan, pont.

#6

"... de végül is ők sosem teljesen azonosak, legalábbis, külsőleg nem, hiába tűnnek annak első ránézésre"

Ez teljesen igaz a "hagyományos" klónokra is (pláne, ha különböző korúak :P). A külső jegyeket (fenotípus) a genetika csak részen határozza meg, de ezen kívül a környezet is befolyásolja. Sőt, még az ugyanabban a környezetben érő egyedeket is érhetik némileg eltérő hatások, illetve lehetnek közöttük véletlenszerű eltérések, mivel a fejlődés nem pontosan determinált genetikailag.

Annyiban igazad van, hogy még az egypetéjű ikrek sem egyeznek meg 100 %-ban genetikailag, hiszen az egyed fejlődése során is bekövetkezhetnek mutációk. Egypetéjű ikrek esetén a genetikai különbség minimális, de ma már ki lehet mutatni. Ugyanakkor egy "hagyományos" klón esetében legalább ennyi mutáció bekövetkezhet, azaz a klón legalább ennyire eltérhet az eredeti egyedtől.

Tehát attól még, hogy nem szoktunk rájuk így gondolni, az egypetéjű ikrek tökéletesen megfelelnek a biológiai klón fogalomnak.

"És ha mégis sikerülne létrehozni XY klónját, az azt jelentené, hogy pl. halálos betegség esetén XY beteg szervét tökéletesen tudná pótolni XY klónjának azonos szerve?"

Elvileg tökéletes donor volna, hiszen genetikailag megegyeznek (persze kivéve akkor, ha a klón autoimmun betegségben szenved, illetve örökletes betegség esetén sem nyújtana nagy segítséget). Ugyanakkor egy klón előállítása és fenntartása erre a célra nem csak meglehetősen etikátlan, de elég költséges és időigényes is. Sokkal nagyobb jövő van az őssejt terápiában, amely segítségével működőképes szöveteket lehet létrehozni, a jövőben valószínűleg szerveket is. Hatékonyabb, egyszerűbb, gyorsabb.

(Annyiban kapcsolódhat az őssejt terápia kérdése a klónozáshoz, hogy a megfelelő őssejtek beszerzése nem egyszerű dolog, mivel a legtöbb felnőttkori őssejt már "elkötelezett", nem tud bármilyen sejtet létrehozni. Igazán hatékony (totipotens) őssejtek az embrióban vannak. Így felmerül a lehetősége embriók klónozásának, amiket aztán őssejtként hasznosítanak. Bár itt a klónok csak az embrionális fejlődés pár napjáig - hetéig élnek, ezzel kapcsolatban is felmerülnek etikai problémák - például az a kérdés, hogy mikortól tekintjük a magzatot embernek, mikortól van meg a joga az élethez. Mindenesetre van más lehetőség is ma már: a köldökzsinórban levő őssejtek lefagyasztása.)

Szerintem Kínát, Észak-Koreát nem nagyon izgatják a nemzetközi tiltások ezen a téren sem.

És régi tanulság a tudományban, lehet tiltogatni dolgokat, de előbb-utóbb úgyis megcsinálja valaki.