A mai tudományok legnagyobb kérdéseinek megválaszolásához feltétlen szükséges laboratórium?

A kérdés jellegétől függ.

Matematikai tételekhez normálisan nem laboratórium kell és elméleti fizikához sem.

Ellenben vannak olyan területek, ahol óhatatlnaul szükség van laboratótiumra.

De ahhoz, hogy valamit kombinálj, kell legyenek kiindulási alapjaid, biztos pontok.

Mekkora a háromszög oldala?

Melyik oldala? Mekkora a többi? Milyen háromszög?

A filozófia általános hibája, hogy őket ezek a hiányosságok nem izgatják. És a természettudománynak éppen az a lényege, hogy biztos alapokon nyugszik.

Tehát lehet neked egy elméleted, meg filozofálhatsz a szobában, de ha azt nem bizonyítod be méréssel, illetve nem lehet méréssel bebizonyítani, akkor az elmélet nem lesz elfogadott.

Arra is felhívom a figyelmet, hogy Einstein elméletének biztos alapját jelentette a Michelson–Morley-kísérlet. Nélküle ugyan nem lehetett volna azt csak úgy kitalálni, és kijelenteni, hogy mégpedig a fény terjedési sebessége viszonyrendszertől függetlenül állandó, illetve ha valaki megtette volna, azt teljesen jogosan kitagadja a tudós társadalom, annak ellenére, hogy igazából igaza van.

Éppenhogy Einsteinnek egy csomó mérés kellett, amiket laboratóriumokban végeztek el. Ha nincs mire alapozni, akkor semmi értelmes nem kapható meg.

A matematika ez alól kivétel, már a jellegénél fogva, és a rokon tudományai is, mint az informatika.

Másrészt a magányos harcosok kora lejárt. A mai tudományos felfedezések már nem egyes embereknek, hanem komplett kutatócsoportoknak köszönhetőek.

A hipotézisekhez nem kell. Az elméletté előlépéshez már kell alátámasztó bizonyíték dögivel, kísérleti, fizikális mérési igazolás stb.

Azt meg bizony labor, részecskegyorsító, űrtávcső stb. nélkül nem oldod meg.

Na most két dolgot ne mossunk össze. Az nem mindegy, hogy az a kérdés, hogy tudománynak szüksége van-e laboratóriumra, vagy elképzelhető-e, hogy egy kutató laboratóriumi munka nélkül is képest tudományos eredményt fölmutatni.

Nyilván, úgy általában elképzelhetetlen lenne a tudományok fejlődése laboratórium és mérések nélkül.

"Vagy most már muszáj részecskegyorsítóval rendelkeznie egy kérdést megoldani akaró tudósnak? "

-Ne haragudj, de ez totális képzavar. Normálisan semmilyen fizikus nem rendelkezik részecskegyorsítóval... Ezek nagy nagy kutató központokban vannak, többnyire állami pénzből és sok száz, vagy ezer ember dolgozik ott, intézményre hasonlítanak inkább, nem magántulajdonra.

Azonban egy-egy kutató természetesen tud eredményt elérni anélkül, hogy laborba betenné a lábát. Különben is, ma már senki nem fog elszigetelten eredményt elérni, ehhez normálisan kkutatócsoportok és együttműködés kell!

Hát, a Nobel-díjat meg lehet kapni egy labor nélkül, csupán "agymunkával" kifejlesztett elméletért is.

De főként akkor, amikor az a csúnya labor már igazolta. :)