> „Hogyan tudna inni ilyen hömérsékletü folyadékot?”
Beleönti a szájába és nyel egyet? Volt már olyan, aki csinált hasonlót, elég szépen ki is nyírta vele a gyomrát és nyelőcsövét: [link]
A hidrogén is hasonló hatású lehet.
Amúgy nem tudom, hogy milyen probléma miatt nem tudná meginni szerinted. Ahhoz idő kell, hogy az anyagok hőt cseréljenek, így ahhoz is, hogy a torkod leadja a hőjét a hidrogénnek, és megfagyjon. Ezalatt van idő nyelni. (Legalábbis ha úgy képzeled, hogyha valami nagyon hideg, és hozzáérsz, akkor megfagysz, akkor ennek ez a feloldása.)
> „A vízben is van hidrogén, sőt, több mint oxigén.”
Tömegarányban konkrétan 1/8-szor annyi, ja… Amúgy nem tudom, hogyan jön ez ide. Vagy abból kiindulva, hogy a vízben 8-szor nagyobb az oxigén tömege a hidrogénénél, akár lélegezhetnénk vizet is?…
Ha jól tudom folyékony hidrogénnek extrém nyomás kell ami alapból megölné az embert.
Mi a suliban önthettünk a kezünkre folyékony nitrogént, de az nem csinált semmi kárt, mert túl gyorsan elpárolgott
> „Ha jól tudom folyékony hidrogénnek extrém nyomás kell ami alapból megölné az embert.”
Ha jól értem, ami ide van írva, nem kell neki. Legalábbis 1 atm nyomáson is előfordulhat folyékony állapotban.
Nézd, ha folyékony NITROGÉNT innál, akkor enyhébb esetben súlyos égési sérülést (ahhoz hasonlót okoz az extrém alacsony hőmérséklet) szenvednél a nyelőcsőben és a gyomrodban. Ez borzasztó kínokkal járna tekintve, hogy igen érzékeny nyálkahártyákat vágnál vele haza, egy életre. (Nagyon mázlis esetben kisebb sérülés lenne, de az is fájdalmas.)
Súlyosabb esetben megfagyna a nyelőcső és a gyomor egy része, elvesztené rugalmasságát, akár el is törhetne (!) ez szinte biztosan (fájdalmas) halált okozna.
Hahó!
Légköri nyomáson a nitrogén -210C, a hidrogén -250C környékén forr, tehát a fagysérülések szempontjábol gyakorlatilag mindegy.
Illetve van egy 'apróság' ha elég kis mennyiségben kerül az ember teljesen száraz bôrére és tiszta a cseppfolyós H2 / N2 akkor elôször a csepp alja forr fel, ez a gázréteg eltartja a cseppet a bôrtôl, így lassul a hôcsere: a folyékony gáz lassabban forr fel. a bôr nem hûl le olyan gyorsan.
A gyakorlott szakik akár egyik ujjukat is bemártják a cseppfolyós nitrogénbe / levegôbe, hogy elkápráztassák az újoncokat. De elég egy picurka hiba (parányi nedvesség a bôrön) ahhoz hogy megszûnjön a 'légpárna' és máris 9-es számrendszerben számol a szaki.
Szóval ha nem fagy be azonnal az illetô torka és a cseppfolyós H2 / N2 lejut a gyomorba, akkor mint azt fentebb is vázolták elég fájdalmas halála lesz / lehet a belsô szervek fagyása és fagytörése miatt. (A cseppfolyós N2-ben fagyasztott rózsa / béka kalapáccsal porrá törhetô.)
De azt se feledjük, hogy a cseppfolyós H2 / N2 forrás után sacc-per-kábé 1000-szeresre tágul, ha nem jön ki a büfi, akkor abból szép nagy pukkanás lesz.
(Ja a hidrogén akár meg is gyulladhat...)
Szóval kis mennyiség és szerencse esetén durva fagyások, nagyobbacska mennyiség esetén hivatkoznék az 1. válaszra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!