Az űrben, 0 gravitációnál van centrifugális erő?

> „Egyébként igen volt szó a körmozgásról, meg centrifugális erőről, csak Földi körülmények között. És sajnos amit tanítanak középsuliban, ott sokszor nem tisztázzák a vonatkoztatási rendszert se, pedig szrtem az is fontos szempont.”

Középsuliban a vonatkoztatási rendszer mindig inerciarendszer, az érettségi vizsgakövetelményekben egyáltalán nem szerepelnek gyorsuló vonatkoztatási rendszerek:

[link]

Legfeljebb versenyfeladatokban szokott előfordulni néha egy-egy EGYENLETESEN gyorsuló vonatkoztatási rendszeres feladat.

Szóval középsuliban NINCS szó a centrifugális erőről, se forgó vonatkoztatási rendszerekről.

Sajnálom, hogy ezt nálatok nem hangsúlyozták eleget, de szerintem az elején mindenképpen volt említve, hogy inerciarendszerben dolgoztok, ahol minden erő kölcsönhatásból származik. (A centrifugális erő az nem két test kölcsönhatásának következménye.)

(((Csak azért a kioktatás, mert még mindig használod a „centrifugális erő” kifejezést… Amúgy maga a „centrifugális” szó valami olyasmit jelentett eredetileg, hogy „középről-menekülő”, tehát a centrifuga elnevezés helyes. A „centripetális”-t meg talán „középre-törekvő”-nek lehetne fordítani, de az őszinteséghez hozzátartozik, hogy nem vagyok nagy latinos.)))

Elég baj lenne ha középiskolában nem lenne szó a gravitációról és a centrifugális erőről, bár nem ismerem a tantervet.

Van centrifugális erő, mivel ha nem lenne, akkor minden műhold lezuhanna.

A centrifugális erő ellensúlyozza a gravitációt, így maradnak pályán a műholdak, stb.

A világegyetem mozgásainak nagy részét a gravitáció és a centrifugális erő egyensúlya (vagy annak hiánya) működteti.

Kedves Attis0609!

Ha elolvastad volna a korábbi hozzászólásokat, akkor számodra is világossá vált volna, hogy nem a centrifugális erő tartja körpályán a műholdakat. A 11-es hozzászóló elég pontosan elmondta, hogy a centrifugális erő egy tehetetlenségi, tehát fiktív erő, amely akkor lép fel, ha forgó vonatkoztatási rendszerből akarod leírni a dolgokat. Az, hogy a műholdakra ható gravitációt kiegyenlíti a centrifugális erő, csak a műhold saját rendszeréből nézve igaz, vagyis ha konkrétan felülsz a műholdra. Ugyanis egy ilyen rendszerben a műhold nyugalomban van, és a rá ható gravitációt valóban ki kell, hogy egyenlítse valami, és ez a centrifugális erő. Egy külső inerciarendszerből szemlélve viszont (és középiskolában a fizika tagozatos osztályokon kívül mindig ilyen nézőpontot alkalmaznak) a műholdra ható gravitációs erőt nem egyenlíti ki semmi, hiszen épp a gravitáció jelenti azt a centripetális (és nem centrifugális) erőt, amely a műholdat körpályán tartja.

A 11-es válaszoló arra is nagyon jól rámutatott, hogy a forgó vonatkoztatási rendszerek ismertetése középiskolában nem általánosan elterjedt. Én fizika tagozatra jártam ugyan, de elég kevés olyan feladatot oldottunk meg, amelynek lényege a forgó rendszerekben fellépő tehetetlenségi erők használata volt. Azok közül is a centrifugális erő az, ami nagyjából tanítható, a Coriolis-erő vagy a gyorsulva forgó rendsezrekben fellépő tehetetlenségi erők levezetése viszont túlmutat a középiskolai kereteken. Ha tehát egy laikus előszeretettel használja a centrifugális erő kifejezést, az nagy valószínűséggel abból fakad, hogy nem tudja, mit jelent voltaképpen ez a fogalom és mi a különbség eközött, és a centripetális erő között.

Minden okostojás megcsillantotta fényes tudását, és oldalnyi szöveget írt ahelyett, hogy az egyszerű, bár pontatlan kérdésre, megadta volna a választ.

IGEN!

#15

Te pedig ahelyett, hogy valódi, a kérdés helyes feltevését is magában foglaló választ adtál volna, inkább egy teljesen értelmezhetetlen választ adtál egy önmagában értelmetlen kérdésre. Ezzel azért ne legyél túl nagyra.