Egy becsapódásnál milyen nagy lehetne maximum az a meteor ami még nem pusztítaná ki az életet a Földön?

Konkrétan mihez kell a pontos szám? xD

De kérlek szépen, itt van bizonyos Brian Toon véleménye frissiben (2015 Jan 13)

[link]

aki azt mondja hogy kb. 60 mérföld (96 km...kererkíthetjük is akár 100-ra) átmérőjű meteor már elég, hogy kivétel nélkül megöljön minden embert.

(A "minden élet" kérdés meg már problémásabb. A napfény a kulcs. A földön a legtöbb élőlény részese egy olyan folyamatnak, ami a napfényen alapszik (kezdetnek az összes zöldnövény). Ha egy meteor elég port küld a légtérbe, akkor blokkolni tudja a napsugarakat, és részben a hidegtől halunk meg, részben azért, mert ezek a kulcsfontosságú élőlények napfény nélkül nem tudnak élni.

De felszín nem minden. Messze az óceán mélyén találhatóak a nagy hidrotermikus források - olyan helyek, ahol a földkéreg lemezei elcsúsznak, engedve hogy volkanikus hő kerüljön a Föld magjából a felszínre. Itt olyan mikroorganizmusok, amelyek nem kívánják a napfényt - a geotermikus hő teljesen megfelelő pótlék nekik.

Az óceánt egy meteor nem tudja kiszárítani. Ami pedig a fenékig befagyást illeti, ha a Napot elfújnád, még akkor is évmillókig tartana, míg a Föld magja és az űr közötti hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődne.

Ha az emberek nagyon ambíciózusak lennének a túlélésben, akkor ide, az óceán fenekére kölzözhetnének.

Keress rá az "Izland"+"geotermikus energia" szavakra, hogy láss egy példát, hogy hogyan működhet a földhő kiaknázása ma is.)

Vree legutóbbi válaszát pontosítanám kicsit.

"Itt olyan mikroorganizmusok, amelyek nem kívánják a napfényt - a geotermikus hő teljesen megfelelő pótlék nekik"

Nem a hőből, hanem szervetlen anyagok (például hidrogén-szulfid oxidálásából nyerik az energiájukat, amik a hőforrásokból szabadulnak fel. De a lényeg tényleg az, hogy olyan termelők, melyek nem igényelnek fényt az életben maradáshoz.

^bocsáss meg, de ez a megkülönböztetés pontatlan. :) A fotoszintetizálók sem "megeszik" a napfényt; a fotoszintézis és a kemoszintézis egymás tükörképe, mind a kettő folyamat, amivel a szükséges cukor előállítható:

széndioxidból és vízből cukor és oxigén:

CO2 + 6H2O -> C6H12O6 + 6O2

hidrogénszulfidból, széndioxidból és oxigénből cukor, kén és víz:

CO2 + 4H2S + O2 -> CH20 + 4S + 3H2O

A kritikus rész, hogy mind a kettő csak megfelelő fény vagy geotermikus hő jelenlétében tud végbemenni, tehát a két dolog a folyamatban ugyanazt a szerepet tölti be.

Az energiaszintkülönbség (a meleg napfény és a hideg földkéreg, vagy a meleg alsó földköpeny és a hideg óceán között) maga az, ami az élet előfeltétele.

Ha van energiátok lefordítani, ez nagyon jó:

[link]

Minden témát részletez, amit csak itt kérdésnek fel lehetne tenni.

#6

Bocsáss meg, de amit írsz, az marhaság.

"A kritikus rész, hogy mind a kettő csak megfelelő fény vagy geotermikus hő jelenlétében tud végbemenni"

A kemoszintetizáló (kemoautotróf) organizmusok a kémiai reakciókból nyerik az energiájukat. A mélytengeri hőforrások környékén is azért tudnak megélni, mert olyan anyagok (például hidrogén-szulfid) szabadul fel, ami könnyen oxidálható, miközben energia szabadul fel. A magas hőmérséklet ilyen szempontból járulék. Azt, hogy a kemoszintetizálóknak nincs szükségük magas hőmérsékletre, jól bizonyítja, hogy számos kemoszintetizáló baktérium él a talajban is (például nitrifikálók, denitrifikálók), ahol biztos, hogy nincs túl nagy hőmérséklet grádiens.

Egyébként is nehezen tudom elképzelni, hogy egy élőlény hogyan tudná hasznosítani a magas hőmérsékletet. Természetesen nem lehetetlen, hogy ilyen elvben létezhet, sőt az sem, hogy tényleg létezik is, de én sosem hallottam róla, hogy ilyen élőlényt találtak volna, azt sem tudom, milyen mechanizmussal lehetne a hőmérsékletből származó energiát szerves anyagok termelésére fordítani. Mindenesetre az biztos, hogy a kemoautotróf (kemoszintetizáló) élőlények kémiai energiát hasznosítanak (definíció szerint!).

Néhány forrás a fentiek alátámasztására:

[link]

"Chemosynthesis is the use of energy released by inorganic chemical reactions to produce food."

[link]

"These bacteria obtain energy by oxidizing hydrogen sulfide to sulfur: CO2 + 4H2S + O2 > CH2O + 4S +3H2O"

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

^O.K., hiszek nektek, akkor én tévedtem.

(Boltzmann-t olvastam az zavarhatott meg... :) )

Én azt keresem, hogy a pluszenergia, ami szükségképpen elveszik a kémiai átalakulás során, hogyan számolható el.

Ha azt mondjátok (így tudom értelmezni), hogy a felszabaduló kémiai potenciális energiával teljes egészében elszámolható, tőlem rendben van.