Hogyan keletkezhetett az Univerzumunk? Mi volt az ősrobbanás előtt? hová tagul az Univerzumunk?

Az egyik szerintem mai legjobb magyarazat az M-elmelet, ami osszeutkozo membranokrol szol. Hosszu leirni, itt viszonylag roviden es erthetoen leirja ez a cikk:

[link]

> Hogyan keletkezhetett az Univerzumunk?

Időben visszamenvén egész jól tudjuk modellezni a világ keletkezése után történteket. Maga a keletkezés pillanata az, amit nem tudunk megfogni. Vannak bizonyos matematikai modellek, amelyek alapján nem is beszélhetünk első pillanatról. De ezt kicsit nehéz lesz megemészteni. Maradjunk annyiban, hogy tudjuk hogy mi történt a Nagy Bumm utáni 0,000…000…0001 másodpercben, de ennyire tudunk visszamenni időben.

A jelenlegi fizika azon dolgozik, hogy két sok ponton egymásnak ellentmondó elméletet valahogy közös nevezőre hozzon. Az egyik elmélet a relativitáselmélet, a másik a kvantummechanika. Mindkettő nagyon jól leírja a világunkat, rengeteg olyan dolgot jósolt meg előre, amit csak később sikerült kísérleti módon igazolni. Tehát tudjuk, hogy a két elmélet valahol igaz. De a két elmélet nagyon más esetekről szól. Az egyik nagyon nagy tömegek, nagyon nagy sebességek esetén írja le a világot, a másik meg nagyon kis méretek, elhanyagolható tömegek esetén. Vannak viszont olyan esetek, mikor a kettőt egyszerre kellene használni, mert nagyon nagy tömegek nagyon kis méretekkel járnak együtt. Ilyenek a fekete lyukak és az Ősrobbanást követi pillanatok. Egyelőre nincs olyan fizikai elmélet, amit alkalmazni lehetne erre az esetre. Tudjuk, hogy mindkét elméletnek valahol itt a használhatósági határa, szebben megfogalmazva itt sérülnek az elméletek peremfeltételei, de egyelőre nincs más elmélet, amiből egyaránt levezethető lenne a relativitáselmélet is, és a kvantummechanika is. Majd úgy 50-10 év múlva valószínű ezért az elméletért fog valaki Nobel-díjat kapni.

> Mi volt az ősrobbanás előtt?

A jelenleg elfogadott elméletek szerint sem a tér, sem az idő nem értelmezhető az anyag léte nélkül. Ilyen módon nincs olyan, hogy „előtte”. Szemléletes példa, ha a Földön sétálgatsz. A Föld bármelyik pontján értelmezhető az „északabbra” kifejezés, mindig tudsz északabbra menni, északabbra mutatni. Viszont ha az Északi-sarkon állsz, akkor az „északabbra” fogalom értelmét veszti. Nem arról van szó, hogy az Északi-sarktól északabbra semmi nincs, hanem arról, hogy nincs északabbra. Nem tudsz rámutatni, hogy „na ott mi van?”.

Vannak persze olyan elméletek, amelyek máshogy fogják meg a Nagy Bumm történéseit, de ezek még erősen hipotetikus elméletek. Pl. a Digo által említett húrelmélet(ek), M-elmélet, a kvantumgravitáció, stb…

> hová tagul az Univerzumunk?

Jön a lufis példa. Tekintsük a lufi felszínét egy két dimenziós világnak. Ha fújod fel a lufit, akkor a lufi felszíne egyre nagyobb lesz. A lufi felszínéről nézve sehova nem tágul bele, egyszerűen csak tágul, mert egyre nagyobb lesz a felülete. Innen a harmadik dimenzióból nézve természetesen látjuk, hogy a tágulás egy harmadik dimenzióban történik. De a példa kicsit sántít. Egy négy dimenziós téridő esetén az egész téridő úgy képes tágulni, hogy nem kell egy ötödik dimenziót feltételezni, amibe beletágul az egész.