A teraszra egyszerre raktam ki az Ave asvanyvizet 1,5 liter, es a Szentkiralyi babavizet 1l. Az Ave miert fagyott meg kemenyre, a babaviz miert nem? Van ennek koze a viz tisztasagahoz?

Az ásványi só tartalomhoz lehet köze.

Minél több benne az oldott ásványi só annál mélyebben van a fagyáspontja.

a tisztasághoz leginkább semmi.

a két víz nagyjából (értsd 1-2%-on belül) azonos összetételű. ez nem okoz ilyen különbséget.

három dolog viszont igen.

az egyik a palackok felület/térfogat aránya, ez alapjaiban meghatározza a hűlési sebességüket. egy magas vékony palack sokkal gyorsabban hűl, mint egy azonos térfogatú tömzsi alacsony. hiába a térfogat különbség, ha az alak jó, a kisebb térfogatú simán hűlhet lassabban.

a másik a palack falvastagsága. az ilyen palackokat szabvány preformokból fújják, költséghatékonysági okokból nem feltétlenül éri meg a kisebb palackhoz kisebb preformot vásárolni (pl. ugyanabból fújják a literest és a másfél literest), ezért a kisebb palackok gyakran vastagabb falúak. (plusz, ha a gyártó ad magára, akkor eleve nehezebb preformot használ, hogy ne rogyjon össze a palack a vásárló kezében öntés közben) ez együttesen akár 2-3-szor vastagabb falat is eredményezhet, ami megint okozhat ilyen jelenséget.

a harmadik trükkösebb és a csíraállapotnak hívják.

ahhoz, hogy a víz meg tudjon fagyni, jégkristályoknak kell képződniük a folyadékban. ezek a kristályok azonban nem a semmiből jönnek létre, hanem úgynevezett csírákból. a csírák növekedésre képes embriók. az embriók a folyadék (olvadék) olyan részei, amelyek belső elrendezése nagymértékű hasonlóságot mutat a majdani kristályos szerkezettel. (ezek kristályosodási alapfogalmak, így nevezik őket) egy embrió akkor képes növekedni, azaz akkor csíra, ha adott hőmérsékleten megfelelő (elég nagy) a mérete. Csakhogy az embriók méretét erőteljesen befolyásolja a folyadék előélete. normál körülmények között az embriók számát és átlagos méretét az adott hőmérséklet határozza meg, csakhogy létrejönniük nehéz (alacsonyabb hőmérsékleten, lassabb hőmozgás mellet kell összeállniuk), szétesniük viszont könnyű (magasabb hőmérsékleten nagyobb hőmozgás mellett simán széthullanak). ezért, ha az egyik üveg magasabb hőmérsékletnek volt kitéve, akár pár fokkal is, mint a másik, akkor könnyen lehet, hogy csíraállapota sokkal kedvezőtlenebb a fagyáshoz, azaz jóval kevesebb benne az embrió és jóval kisebbek, azaz jóval nagyobb túlhűlés kell neki ahhoz, hogy elkezdődjön a kristályosodás, és jóval nehezebben (kevesebb helyen) is indul be. (így gyártanak egyébként egykristályt, ciklikusan fel-le változtatják a folyadék/olvadék hőmérsékletét, hogy kiöljék az embriókat, aztán a maradék csírát vagy befogják csíracsapdával, vagy mesterséges csírával indítják be a kristályosodást)