Milyen szempont (ok) ból nem hasonlít egy sakkjátszma az Univerzum életére?

Nézzük:

sík <--> térbeli

fekete-fehér <--> színes

egyenes mozgás <--> ellipszisek, parabolák, ívek

<--> anyagmegmaradás

ketten irányítják <--> ?

...

Annyira hasonlít egy sakkjátszma az Univerzum életére, mint egy elefánt egy lajhárra.

Utóbbiaknak van füle és farka.

A kérdésednek...? :D

Ha abból a szempontból vizsgáljuk a dolgot, ahogy Te írtad, vagyis a sakktáblán mindennek bábunak jól meghatározott helye van és szépen nyomon lehet követni, hogy hogyan jutott el oda, és milyen lépési lehetőségei vannak a továbbiakban, akkor valóban nem hasonlít az Univerzumra.

A kvantumvilágban eléggé furcsán működnek a dolgok, egy részecske lehet itt is, ott is egyszerre, vagy épp ugyanazon részecske két különböző időben egyszerre. Tehát jól meghatározott helyük nincs, valószínűségi rátája van annak, hogy éppen hol tartózkodik térben és időben.

A Feynman összegzési elv alapján pedig, nincs a részecskéknek meghatározható pályájuk a téridőben mozgásuk során. A kétréses kísérlet konklúziója az, hogy egy részecske képes átmenni két lyukon egyszerre, ráadásul úgy, hogy csupán azon a két lyukon megy át egyszerre, hanem minden lehetséges útvonalat bejár a Világegyetemben. Mindet. Az már csak valószínűségszámítási feladat, hogy meg lehessen határozni éppen melyik útvonal lesz a legvalószínűbb ahhoz, hogy a makrovilágban megnyilvánuljon. Feyman azt mondta, hogy ahhoz, hogy biztosan lehessen tudni egy részecske pályáját, számba kell venni az ÖSSZES lehetséges útvonalat amit bejárhat két pont között és összegezni ezeket.

A lényeg tehát, hogy kvantumszinten semmi sem biztos, minden csak többé-kevésbé valószínű. Márpedig egy sakktábla és egy sakkbábú eléggé a makroszinten van ahhoz, hogy összegződjenek a valószínűségi egyenleteik és számunkra látható módon, egy adott helyet foglaljanak el és egy meghatározott utat járjanak be a téridőben. Tehát a természet úgymond elvégzi helyettünk a számításokat és megmondja hogy a sok a sakkbábú sok kis részecskéje nagy valószínűséggel együtt vannak, és szintén nagy valószínűséggel úgy mozognak ahogy azt látjuk.

Hasonlóság egyébként a sakktáblában és az Univerzumban pedig mindenképpen az entrópianövekedés. Kezdetben a sakktáblán szépen, rendben sorakoznak fel a bábuk, de ahogy a meccs halad előre időben, egyre nagyobb a rendezetlenség, a végső összevisszaság valószínűsége sokkal sokkal nagyobb lesz, minthogy a bábuk véletlenül újra felvegyék a kezdeti pozíciójukat.

A másik kauzalitás (ok-okozati összefüggés), vagyis ha két ember játszik és valaki lép -esetleg rosszul- (ok) arra a másik is lép valamit és leüti az adott bábut (okozat). Visszafelé (elvileg) nem sülhet el a dolog, tehát hogy valaki leveszi előre a másik futóját, csak mert tudja, hogy rossz helyre fog lépni. Azért üti le végül, mert korábban rossz helyre lépett.

Remélem érthető volt, ha valami nem világos a fogalmak közül, nézz utána, mindegyik érdekes!