Az agy honnan tudja hogy az amihez hozzá értünk mennyire forró vagy hideg?
A hőérzékelést ugyanazon receptorok végzik,csak a károsodás sebessége más !
pl a 0 fokos vízben a károsodás 5-10-15 perc után kezdődik,de a folyamatnál a szervezet próbál/tud védekezni ,míg 100C foknál azonnali pusztulás kezdődik,hirtelen károsodással. Szóval a károsodás mértéke a fő tényező,ezt érezzük égésnek.
Tedd be a kezedet olvadt ólomba,vagy folyékony nitrogénbe és mind2 esetben égő érzés lesz azonnali végtag pusztulással.
Persze utána jöhet az amputáció.
Persze hogy érzékeljük a különbséget. A receptorok (nemcsak a hőé) eltérő jeleket küldenek az agyba. Az pedig eltérő módon válaszol. Ha a szervezet számára kellemes, akkor élvezetet érzel, és nincs ingered a helyzeten változtatni. Ha veszélyes, akkor annak mértékében kap a szervezeted parancsot. Nagy veszély esetén nem is tudatosodik, mert az is idő. Ezt nevezik reflexnek.
A receptorok végső soron bonyolult molekulák, vegyületek. A hőmérő is eltérően reagál a hő változására. A receptorok is.
A hőmérsékletet (mint minden mást a testünkben) receptorok érzékelik. Ezek önálló sejtek, vagy esetleg egy sejtnek egy része. A hőérzékelés esetében beszélhetünk külön meleg- és hideg-érzékelő receptorokról.
Az receptorok az érzékelt ingert ingerületté (membránpotenciál-változássá) alakítják át, amit érzőidegsejtek közvetítenek a központi idegrendszerbe. Más idegrostok közvetítik a meleget és más idegrostok a hideget jelző ingerületeket. Mivel az ingerület terjedése az idegroston (az akciós potenciál) mindent-vagy-semmit elven működik, azaz a lefolyása mindig egyforma, az ingerület intenzitását az akciós potenciálok gyakorisága jelzi: minél magasabb a hőmérséklet, annál több akciós potenciál képződik a meleg-érző receptorok felől érkező érzőidegsejtekben, és minél hidegebb van, annál kevesebb. A hideg-érzékelő receptorok esetén hasonló a helyzet, csak a hideg hatására (érdekes, hogy időnként magas hőmérsékleten is tüzelni kezdenek). Az agy az akciós potenciálok gyakorisága alapján állapítja meg a hőmérsékletet, és alakítja ki a hőérzetet.
Nagyon hideg vagy nagyon forró tárgyak érintése esetén szövetkárosodás is bekövetkezik, amit a fájdalomérzékelő idegsejtek (nociceptorok) közvetítenek az agyba, ahol fájdalomérzet alakul ki.
Elnézést, egy kicsit OFF lesz:
az első válaszából hadd javítsam ki a folyékony nitrogénről szóló részt. Az első pár másodpercben semmi bajod nem lesz tőle, mert a nitrogén olyan hevesen párolog, hogy egy légpárnát alakít ki a kezed körül. Ez a légpárna védi aztán kb. 6-7 másodpercig a testünket.
Amúgy a Szent István Egyetemen segítek néha fizika előadásokban az egyik tanáromnak, már kipróbáltam (véletlenül), és tényleg nincs semmi bajom, pedig a kezemre folyt a folyékony nitrogén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!