Vajon ha visszautaznánk idögéppel az 1400-as évekbe, milyen lenne az akkori magyarokkal a kommunikáció?

Magyar nyelv 1553-ban:

"Summáját írom Eger várának,

Megszállásának, viadaljának,

Szégyenvallását császár hadának,

Nagy vigasságát Ferdinánd királynak."

Szóval szerintem az 1400-as években se lenne probléma a kommunikáció.

Attól is függ hogy az utazó hogyan beszél. Ha sok, akkor még nem ismert dologra vonatkozó kifejezést használna, bizonyára csak pislognának.

"Halcsihó!

Pisti vok, azért repcsiztem ide, hogy barizzak velcsitek és megtudcsizzam hogy mizújcsi. Nagyon kivi vagyok, ne harizzatok!"

Ilyen esetben tehát valószínűleg lennének nehézségek.

No meg a XXI. században sem mindig egyszerű a kommunikáció. Erre itt van néhány példa:

[link]

Nagyjából megértenénk egymást, de biztos nem 100%-ban. A magyar nyelv ugyanis 600 éve a nyelv minden szintjén más volt. Kezdve ott, hogy máshogy képezték a hangokat, más hangsúllyal, hanglejtéssel beszéltek mint ma... Ráadásul akkoriban nem volt még köznyelv, vagyis tájegységből függően beszélték a dialektusokat... Kb. ez tényleg olyan, mint ma megérteni a csángókat. És nekik is teljesen furcsa lenne a mai, 21. századi "dallamtalan" köznyelvi hangszínünk (hallgass meg pl. egy 50-100 évvel ezelőtti hangfelvételt és megérted, miről beszélek).

Aztán ott van a lexikai szint, régen rengeteg szót más jelentésben használtak, mint mi, más hatások is érték a nyelvet. Olyan ez, mint ma megérteni az erdélyi magyarok nyelvét. Tele van román eredetű, illetve angol eredetű kifejezésekkel, amiket nem biztos, hogy akár most is megértesz. Pl. blok, xerox, vinetta stb. Ezeket simán használják, de nem hiszem, hogy tudod, miket fejeznek ki vele. Na, ilyen dolgok a 600 évvel ezelőtti nyelvben biztos mégjobban nehezítenék a megértést. Gondolj bele, ha ők jönnének ide a 15. századból a 21-be, ők sem értenék, mit jelent, hogy "befizetni a csekket", "felszáll a repülő", "megkeresni a távirányítót", "elindítani az autót a slusszkulccsal", "berakni a kaját a mikróba"... Csak pislognának, hogy mi a francról beszélsz...

Erről jut eszembe a pragmatikai dolgok. Pl. lehet ezt sem értenék meg, hogy "csak pislognának", "francról beszélni", aztán ott vannak az üdvözlő formuláktól kezdve az udvariassági formulákig rengeteg dolgok. Pl. ők azt mondják, hogy "egészséggel", az náluk mást jelentett, mint nekünk (köszönési, üdvözlési formula volt).

Aztán ott vannak a ragozási különbségek, mondatrend és hasonló dolgok, amik szintén különböztek. Bár szerintem ezek már nem annyira vészes dolgok.

Összességében szerintem néhány nap alatt közöttük élve elég szépen eljutnánk egy jó kommunikációs szintre, de ha hirtelen odacsöppennénk, akkor szerintem viszonylag keveset értenénk egymás magyarságából, de nem is a nyelvtan miatt, hanem inkább a kiejtés, hangsúly és a lexikai dolgok stb. miatt (mint írtam, akkor még nem volt köznyelv, mindenki dialektust beszélt).