Vannak-e űrlények?

Valószínűleg léteznek. Sőt, egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a földi élet valójában lehet, hogy nem is teljesen földi eredetű.

Elég nagy a valószínűsége, hogy valamilyen formájú élet a világegyetem több helyén is kialakult, bár tegyük hozzá, újabban elég maradi és szűk látükörű definíciót sikerült az élet fogalmára megalkotni. A jelenleg hivatalos definíció szerint már a vírusok sem élőlények, de például ha itt állna előtted egy értelmes, intelligens, hozzánk megszólalásig hasonlító élőlény, csak épp nem szén-alapú lenne, és nem DNS-sel örökítené tovább az információit, akkor az a legutóbbi definíció szerint nem is lenne élőlény.

Azon kívül hogy mutasson valaki egyet, ellene vagy mellette :-) van egy erősebb okfejtés:

A megfigyelhető világban eddig azt tapasztaltuk a fizikai törvények miatt, hogy bármi ami létezik is, egyben már szükségszerű.

Kicsit olyan mint eddigi emberközéppontúnak hitt saját világunk felfedezése. Kutathattuk, ha már van egy csillag, akkor esetleg van több is, és a miénk épp olyan elven működik, mint a többi. Aztán felfedeztük, a csillagok nemcsak úgy elszórva helyezkednek el, hanem egy nagy objektumot, a Tejútrendszert alkotják. Aztán felfedeztük a többi galaxist is. Többé-kevésbé épp olyanok. Aztán a mi naprendszerünkben vannak bolgyók a csillag körül. Amint eljött a megfelelően fejlett technika, kimutattuk, hogy éppúgy máshol is. A naprendszerünkben a protocsillagból megmaradt gáz- és poranyagból üstökösök képződtek. Nemrég kimutattuk, hogy a központi csillagtól 1-2 fényévnyire máshol is létre jött a Kuiper-övhöz hasonló struktúra.

Most azt vizsgáljuk, hogy no lám, az egyik bolygóján élet is létrejött. Vajon létrejöhetett-e a többi bolygó valamelyikén is? Aztán oké, ha van is élet, a miénk értelmes. Vajon lehet-e máshol is értelmes?

Mi zárná ki? A feltételek adottak.

Az univerzumban ami egyszer is létre tudott jönni, mindről kiderült hogy általános és mindenhol így van. Az elemi részektől kezdve, a törvényeken át, az anyagstruktúrákig.

Izgalmasabb kérdés lehet viszont az életre: mikor?

(a fény véges terjedési sebessége miatt, minket mire megfigyelnek, lehet teljesen steril lesz a bolygó:-) Nos mit fognak gondolni, van-e élet a Földön vagy nincs?)

Persze valószínűleg több a hidroszférában lebegő, úszkáló, energiahasznosító algatelep-szerű asszimiláció, amely kétségtelenül energiát vesz fel, és anyagcserét folytat a környezetével, és valamiféle végtermékeket ad vissza, ez a fázis volt nálunk is milliárd éveken át, és geológiailag csak az egészen újszerű időkben kapott lendületet az evolúció.

De mire az élet kommunikál és megfigyeli környezetét, uralma alá hajtja a bolygót, képes üzeneteket küldeni, könnyen lehet hogy civilizációja fejlettségéből adódóan csak egy röpke 100-150 évig aktív, utána kipusztítja önmagát vagy feléli a bolygóját.

Nos két távoli civilizáció között, pont ezt az aktív 100-150 évet összehozni inkább a necces, attól tartok :-)

22-es: nagyon jó harangokat kongatsz.

A tudomány még adós az ÉLET egzakt definíciójával, illetve több próbálkozásból is vannak példák amelyek kilógnak, mégis egyértelműen magukon viselik az élet néhány definícióját, illetve a számunkra nem szokványos sturktúrákra kiterjesztve is miért ne lehetne egy távolabbi nézőpontból ÉLET az a valami?

(első példára: mondjuk a vírusok, amelyek kikristályosíthatók, inaktív állapotban nem mutatnak életjeleket, magukban nem szaporodnak, nem mozognak stb..

Második példára: ez már kicsit elvontabb, de pl. a Nap.

Ugyebár környezetéhez képest hosszú belső egyensúlyra törekszik, energetikailag önszabályzó, mozgási jelenségeket produkál, anyagot alakít át-szintetizál, környezetével állandó kölcsönhatásban van, egyértelmű fázishatár felülettel és magnetoszférával határolódik el környezetétől, és benne zajló folyamatok további léptékeiből további anyagfejlődés következik, azaz anyagfejlődési állapotainak evolúciós struktúrái vannak stb..)