Az inkvizítorok azok ilyen válogatott elmebetegek klubja volt?

3.!

Én kizártnak tartom. Még ha volt is ilyen, kevés volt. Én olvastam pl. kínai kommunizmus meg a Ceausescu alatti keresztényüldözésekről, és ott az látszott amit írtam. Az hogy meg voltak győződve az igazukról, az egy dolog. Ugyanis a lelkiismerete az ilyennek is jelez, és megvan az a pont, ahol dönt az eszme és a lelkiismerete között. Tehát nem lehet a felelősségüket lekicsinyíteni.

A mai gondolkodásmód alapján kétségkívül igen.Viszont a többség nem tartotta őket annak a saját korukban, mert mindenki az általános vallásfanatizmustól szenvedett.Csak kevesen viszonyultak úgy a dologhoz, ahogyan most mi, mint a tudósok, feltalálók, akik előbb-utóbb szintén ennek az áldozataivá váltak.

Nézd, keresztes háborúk is voltak, ahol halomra ölték egymást mondvacsinált okokból az emberek, és még gyerekeket is küldtek a frontra, mert ők bűntelenek és emiatt biztos győzelmet aratnak majd.Ugye ezt olvasva egy mai ember hozzá sem tud szólni, mert szavakkal kifejezhetetlen, hogy ez mekkora marhaság.Akkoriban pedig ez a legszentebb ügyként volt számon tartva.

Az inkvizíció rettenetes volt és itt nem csak a kínzások borzalma számít, hanem az a hatás, amit kiváltottak a megfélemlített emberekből és az állandó és nyomasztó elnyomás mindenkit érintett. A boszorkányüldözések bizonyos korokban néhol igen kiterjedtek voltak, vannak városok, ahol az áldozatok száma sem volt csekély, de persze az világos, hogy voltak enyhébb időszakok, meg olyan helyek, ahol nem volt ez annyira elterjedt.

Mindenesetre a legszörnyűbb éppen az lehetett benne, hogy semmit sem tehettek ellene az áldozatok, lévén mindenki ártatlan és szerintem az inkvizítorok ha először kötelességtudatból is kezdték el a szörnyű munkájukat, előbb, utóbb bizonyára szadistává váltak, csak az ilyen gyönyöröket próbálták palástolni, mondván, hogy a jelentkező öröm a vallatott halhatatlan lelke megmentése érdekében öntötte el őket, holott egyszerű kéj volt csupán a szenvedés láttán, amit okozhattak mérhetetlen hatalmuk ocsmány gyakorlása közben.

Az inkvizíció egyik legnagyobb negatívuma volt a szellemi elmaradottság tartósítása, az arra való törekvés, hogy a hatalom megtartása érdekében minden haladó gondolatot elnyomjanak. Számos irodalmi, tudományos művet betiltottak, ezek elkobozott példányait gyakran elégették, néha a szerzőjükkel egyetemben, akiket kényszerítettek tanaik, gondolataik visszavonására, de ezzel az egyház maga alatt vágta a fát, mert nem voltak szelepek, ahol a feszültségek levezetődhettek és ezért az elnyomás előbb utóbb már kezelhetetlen robbanás formájában tört utat magának.

Ezen az sem változtat, ha sok egyházi bíró, akiknek a világi törvények alakítására is volt befolyásuk, valójában meggyőződésből volt kegyetlen.

A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.

Itt egyesek védeni próbálják őket, mondván, hogy ugyanolyanok voltak, mint mi, mások pedig minden rossznak elmondják az inkvizítorokat. Szerintem a valóság a kettő között van.

Mi csak tévesen tudjuk őket megítélni, mert a mai fogalmaink szerint borzasztó és kegyetlen dolgokat műveltek. De ez a középkor számos más dolgában is így volt, és nem csak a kereszténységben, hanem más kulturákban is. Pl. ma is elszörnyedünk azon, hogy egyes arab országokban hogyan bánnak a nőkkel vagy hogy kezet vágnak le egy lopásért. Az ilyen dolgokat mi betegesnek tartjuk, mert a saját, mostani világképünk alapján ítéljük meg.

De ez hamis látszatot kelt. Nem védeni akarom őket, mert szerintem is ocsmány dolog ez, de sztem nem mindegyik inkvizítor volt elmebeteg. Persze, voltak köztük gáz egyedek, de ilyenek mindig, mindenhol, ma is vannak! Ma is hallani kegyetlen gyilkosokról, ma is hallani szemét politikusokról, bankigazgatókról stb., akik persze humánus eszközökkel járnak el, tehát nem tépik le az ember körmeit egyenként, de a bankok minden részvét nélkül kilakoltatnak és öngyilkosságba taszítanak bárkit.

Én azt mondom, hogy minden kornak megvannak a beteg, gonosz emberei (inkvizítor vagy bankigazgató vagy szemét politikus? egyre megy) és megvannak a jó, humánus emberek. Csak az eszközök másak, de az emberi tulajdonságok (hatalom, mások elnyomása, anyagi érdekek stb.) lényegében nem igazán változtak az idők folyamán.

Sok inkvizítor lehet, hogy csak a megélhetésért lett az. Gondolj bele, a nép nyomorgott, mindennapos volt a halál, nem volt mit enni, mit tehet ilyenkor az ember? Elmegy zsoldosnak, ami hentesmunka/beáll inkvizítornak. Ez van, valamiből pénzt kell szerezni, ha egyszerűen másképp éhen halsz. Ma is vannak maffiákban ilyenek, gondolj Mexikóra vagy egyes amerikai nagyvárosra, a bandákra, bűnözésre. A kábítószerért kinyírják egymást családostul, gondlkodás nélkül. Mert ők ebből élnek. Tök mindegy, hogy a kábítószerért vagy a keresztért öl, csak pénzt kapjon. Az ember ilyen. Szóval nem korspecifikus ez, minden korban van erőszak és öldöklés, kegyetlenség.

Sajnos :(