Az igaz h minden anyag vezeti az áramot csak "nagyon" különböző az R és azért mondják azt h nem vezeti? Csak azért gondolom mert pl. : a 300000Vos távezetékeken mesze nincs szigetelés mert mondjuk arra olyan vastag szigetelés kellene h.

Igaz.

Másrészt a távvezetékek körül a levegő szolgál szigetelésként, ami olyan vastag, hogy az emberek/állatok ne tudják könnyen rövidre zárni a vezetékeket a testükkel.

Minden anyagnak létezik egy olyan jellemzője, amit fajlagos ellenállásnak vagy fajlagos vezetőképességnek nevezünk. (Ez ugyanaz a tulajdonság, csak kicsit máshogy közelítve.)

Ez egyik megközelítés az, hogy fogsz egy fix méretű darabot az anyagodból, mondjuk egy 1 cm-es darabkát, és elkezded nézni, hogy mekkora az a feszültség, ami épp hogy átmegy az adott anyagon (aminél kisebb feszültség már nem megy át). Mivel minden anyagnak van valamekkora ellenállása, még pl egy aranydrótnak is, ezért még egy 1 centis arany darabnál is találni fogsz olyan kis feszültséget (talán pár mikrovoltot), ami már nem megy át rajta. Más részről bármilyen szuperszigetelő műanyagod is van, lesz olyan feszültség, ami már azon is átmegy. Nyilván egy 10 centis darabhoz 10-szer akkora feszültség kell.

A másik megközelítés, hogy fogsz egy fix feszültséget, mondjuk 100 V-ot, és azt nézed, hogy milyen hosszú drót kell ahhoz egy adott anyagból, hogy az a 100 V már pont átmenjen vagy még pont ne menjen át. Az aranyból több száz méter drót kell, míg a szuperműanyagból a milliméter tört része.

Ez a két érték egymás reciproka, tehát ha az egyik megvan, akkor a másik is megvan.

Namost ugye a levegő is egy anyag, nem mindig ugyanaz az összetétele (pl a por meg a páratartalom változik), de attól még meg lehet mondani, hogy egy adott állapotú levegőnek mennyi a fajlagos ellenállása. Egyébként a különböző állapotú levegőknek szinte pontosan ugyanannyi a fajlagos ellenállásuk (a nagyon sokadik tizedesjegyben van eltérés).

Ez a levegő esetén egyébként 30 kV/cm, azaz egy 300 kV-os drótot 10 centi levegőréteg leszigetel. Ehhez képest hány méter magas is az oszlop?

A levegőt nem szabad lenézni. Hiába nem tudod megfogni, vagy hiába nem ugyanaz a levegőmolekula van a drót körül, mint tegnap, attól még ott van ész szigetel, sokkal jobban, mintha körbeöntenéd műanyaggal. (A legjobb műanyagnak is tizedakkora sincs a szigetelő képessége, mint a levegőnek, tehát 300 kV-hoz méter vastag szigetelés se lenne elég.)

Érdemes egy pillantást vetni az oszlopok mellett a kábeleket az oszlophoz kötő porcelánokra. Mert azok szigetelik el az oszloptól a vezeték feszültségét. Ezeknek hossza nagyobb kell, hogy legyen (azt hiszem, kb. kétszeres), mint az adott feszültség levegőn áti átütési távolsága, különben egy a porcelán felett áthúzó íven szépen lejönne a zeusz az (egyébként baromi jó vezető vas) oszlopon a talajba.

Párásabb csöndes éjszakákon egyébként hallani a zizegést, sőt néha látni is az oszlopfő körül derengő fényködöt, ahogy még a levegőn át is átjön némi áram az oszlopra.

Nem véletlenül vannak ezek az oszlopok állati jól földelve.

A tökéletes vákuum átütési szilárdsága egyébként nagyobb, mint a levegőé.

Csak az a baj, hogy nincs tökéletes vákuum.

Ha meg nincs, akkor van némi gázmolekulánk, ami ionizálódva, lévén a ritka gázban nemigen ütközik egyéb, "útban lévő" részecskékkel, remekül áthordja az áramot a két eltérő feszültségű pont közt. Ha nem így lenne, a fénycsövek nem működnének.

A sűrű gázban a sok nem gerjesztett molekula állatira útban van, ez jelentősen növeli az ellenállást.

Ezért van az, hogy egy apoláris sűrű gáz jobb szigetelő, mint a Földön előállítható viszonylag jó vákuum.

Ja, ki is felejtettem, ami miatt elkezdtem írni.

Szóval a porcelán.

Valóban kisebb az ellenállása, mint a levegőnek. Egy minimális áram le is folyik rajta. De olyan kicsi, hogy nem számít. Levegőhöz meg nem nagyon lehet kábelt kötözni, úgyhogy kivédhetetlen.

De különben is, van egy óriási előnye a levegőhöz képest. Az, hogy az ellenállása annyi, amennyi, esetleg hőre még kicsit nagyobb is lesz.

Ez a gázra már nem igaz.

Mert ott van az átütés esete.

Amikor egy gáznál a feszültség és a két feszültségpont távolsága elér egy határt, a gázon át átüt egy ív. Ebben már elektromosan töltött részecskék, induláskor ionok, majd plazma áramlik, létrehozva egy olyan folyosót, aminek az ellenállása a töredéke a gáz eredeti ellenállásának. Ha az ív egyszer kialakult, az már szinte rövidzár.

Ezért ott, ahol gázzal, levegővel (vagy folyadékkal!) szigetelnek, az átütési szilárdság többszörösét kell távolságként fenntartani, mert átütéskor a szigetelés gyakorlatilag megszűnik, ezt mindenképpen el kell kerülni.

Egy szilárd szigetelőnél ilyen sokkal nehezebben jön létre.