Kazinczy Stílusának, illetve szemléletének melyik sajátossága tette lehetségessé azt, hogy a mai olvasó éppen a film elevenségét, hatás-effektusait "lássa bele" a XVII. századi szövegbe?

1-es vagyok:

"Miben áll epigrammáinak művészi ereje, szépsége?

Kazinczy mestere az olyan kétsoros, legrövidebb típusú epigrammáknak is, amelyekben – a kis terjedelem ellenére is – van megelevenítő képszerűség, s életszerű fokozatosság vezet a gondolati csattanóhoz.

Például:

"Engemet a sokaság ért és kedvel!" Pórsereg erre!

Lőrét árulok és nyírvizet; édes ital!

(Fentebb stílus)

Vagy példa a tárgy megelevenítésének gyorsaságára:

Nyargala s orra bukott, s arcát bevarazta; de hogy lásd

Hogy lovag ő is volt, – íme keféli fakód.

(Ál-lovag)

A tárgy eleven jelenlétének hangsúlyozására Kazinczy gyakran alkalmazza a röpke dialógus eszközét epigrammái élén.

Például Az igazságkereső címűben: "'Meg nem foghatom azt!' Ez örök szava járta Kabának. | Nagy baj, jó Kaba; de róla nem én tehetek" stb.

Ilyenkor a nyelvi kifejezés formaötletei, az egy-két szavas mondatok sokasodnak, és gyors pergésükkel észrevétlenül visznek el a csattanóig, anélkül, hogy közben felfigyelnénk arra, hogy milyen mértékben sűrítette az író a jelenségeket."

[link]