Mi a súlytalanság definíciója?

Pontosabban akkor nevezünk valamit "súlytalannak", mikor a rá ható gravitációs erők eredőjének nem tart ellen egyéb erő.

Ez történik a szabadon eső testtel, mikor nincs alátámasztás, a gravitációs erő gyorsítja, és a test "súlytalan" lesz.

A világűrben pedig a hatalmas távolságok miatt az égitestek gravitációs ereje igen csekély (és ennek sem tart ellen semmilyen alátámasztás), vagyis a test itt is a "súlytalanság" állapotába kerül.

(Azért csalóka a "súlytalanság" szó, mert ugye a súly az a gravitációs erő, amivel pl. a Föld vonzza a testet. A zuhanó testre viszont éppenhogy hat a gravitáció, vagyis a test nem súlytalan, sőt éppen a súlyerő miatt gyorsul.)

Pedro

A világűrben is ugyanúgy van gravitáció, és egyáltalán nem annyira gyengébb, például a Nemzetközi Űrállomáson is csak 1m/s^2-el kevesebb. Pedig 370km magasan van.

Az űrben azért érzed magad súlytalannak, mert folyamatos szabadesésben vagy. Olyan gyorsan mozogsz oldalirányba, hogy hamarabb görbül alattad a Föld, minthogy elérnéd.

Erre a legpontosabb válasz az, hogy ha egy kis méretű testre csak gravitációs hatás hat, akkor az geodetikus pályán mozog, azaz vele együtt mozogva súlytalanságot észlelünk.

De nagyon fontos az, hogy kis méretű legyen a test, azaz nem befolyásolja maga körül a téridőt számottevően ahhoz képest, mint ha nem volna jelen.

Hétköznapi és nemrelativisztikus nyelven szólva: ha legfeljebb csak gravitáció hat rád és semmi más, akkor súlytalan vagy.

Valamely anyagi rendszer olyan mozgásállapota, amelyben a rendszerre ható gravitációs erő hatására szabadon esve mozog, és a rendszert mozgásában semmilyen kényszer (külső megtámasztás, közegellenállás, rakétahajtás) nem akadályozza.

Látom szeretik összekeverni a mikrogravitációval.