Mi az hogy a fény adott hullám hosszú?

A fény, mivel hullámként is viselkedik, ezért vannak hullámtulajdonságai. Ezért: c=lambda*f.

A fény sebessége adott közegben állandó. De a "különböző" fényeknek különböző lehet a hullámhossza és frekvenciája. Ezt a különbséget érzékeli az ember színként.

Szerintem Te arra gondolhattál, hogy az egyes színekhez egy adott, "állandó" hullámhossz tartozik. Tehát azt jelenlti, hogy minden színű fénynek megvan a maga hullámhossza, amelyen olyan szinű amilyen.

Mert, ha megváltozna a hullámhossz, akkor már nem olyan szinű lenne a fény.

De, ha egy feladatban olvastad ezt, akkor azt jelenti, hogy ismered a hullámhosszát. Ez alapján kell megoldani a feladatot.

Remélem segítettem.

A foton pedig a fényrészecske. Azért lehet hullámhossza, mert a fény kettős természetű (hullám és részecske).

A Napból érkező fény pedig összetett fény, azaz több féle színű fényből áll össze. Tehát a Napból érkező fényben többféle hullámhosszúságú fény is megtalálható. Ezt ki lehet mutatni például egy prizmával, amely a fényt színeire bontja.

Első voltam.

Ez 11.-es fizika, de a lényeget megpróbálom neked leírni.

A látható fény elektromágneses hullám, ahogy elektromágneses hullám az infravörös sugárzás, a röntgensugárzás, az ultraibolya sugárzás. Ezek lényegében ugyanazok csak a hullámhosszuk különbözik. Az emberi szem a látható fény hullámhosszához alkalmazkodott, ezért azt látjuk, de ettől függetlenül létezik az infravörös sugárzás, amit hő formájában észlelünk és létezik a röntgensugárzás is. Ezek elektromágneses hullámok (sugárzás). Sebességük légüres térben kb. 300000 km/s. De ugyanakkor a fény anyag is, olyan anyag, amely fotonokból áll. De hullámként viselkedik.

A fizikában minden olyan változást (zavart), amely valamilyen közegben tovaterjed, hullámnak nevezünk. A hullámhossz megmutatja, hogy ugyanabban az időpillanatban a közeg két azonos fázisban lévő, szomszédos pontja milyen távol van egymástól.

A csillagok (közöttük a Nap is, mivel a Nap is csillag) elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. A fény is ilyen. A Nap esetében az elektromágneses sugárzás legnagyobb részét a látható fény és az infravörös sugarak, kisebb részét pedig az ultraibolya és a röntgensugárzás teszi ki. Ezek lényegében ugyanazok, csak más a hullámhosszuk. És minden ilyen elektromágneses hullámnak a sebessége légüres térben kb. 300 000 km/s. Ez az úgynevezett fénysebesség. Lényegében az infravörös sugárzás (hősugárzás) is fény, csak olyan fény, amit szemmel nem látunk, csak hőként érzékelünk.

Ha sok olyasmit is elmondunk, ami nem tartozik szorosan ide, csak elbonyolítjuk a helyzetet.

A fénynek ismerjük a hordozóját, az a foton. Azonban ezt a részecskét érzékelnünk is kell, különben nem tudjuk, hogy mondjuk éppen ideért. Az érzékelés viszont a hordozó "életébe" való beavatkozás. A hordozó mindig olyan arcát mutatja, amilyen eszközzel vizsgáljuk. A tükör például a foton hullámtermészetét képes kimutatni. Egy graviméter azonban nem képes hullámtermészetet kimutatni, ő tömeget érzékel. Ezért ez az eszköz a foton anyagi természetét érzékeli.

Ezért mondjuk, hogy a foton (mint a fény hordozója) kettős természetű. És ha a fény hullámtermészetét vizsgáljuk, akkor az nyilván többféle lehet, adott színű fényé adott hullámhosszú (mert azt a színt ez a hullámhossz reprezentálja).

...Lényegében az infravörös sugárzás (hősugárzás) is fény, csak olyan fény, amit szemmel nem látunk, csak hőként érzékelünk.

Hát igen lényegében a radarhullám és a röngenthullám is fény csak nem látod és a közhiedelemmel ellentétben nem a fény elektromágneses hanem a vezető lesz tőle az ha belecsapódik.