Milyen elnevezéseket használunk az összeadásnál? Hogyan számoljuk ki az összeg és az egyik tag ismeretében a másik tagot? Hogyan adunk össze fejszámoláskor? Hogyan becsüljük meg az összeget?

Miben kell a segítség?

Ezeken a kérdéseken csak kb fél percig kéne gondolkozni.

I. Az elnevezése" egy példán bemutatva:

21 + 77 = 98

A 21 és a 77 az "összeadás tagjai" (tagok); ritkábban használjuk az "összeadandók" szót is.

A + a műveleti jel.

A 98 az összeg (vagy eredmény).

Az összeadás tagjai felcserélhetők:

21 + 77 = 98

77 + 21 = 98

Tehát az összeg nem változik, ha más sorrendben adjuk össze a számokat.

Három, négy stb. tag esetén is fel lehet cserélni a tagokat.

II. Az összeg és az egyik tag ismeretében a másik tagot úgy számoljuk ki, hogy az összegből kivonjuk az ismert tagot; azaz az összeadás _ellentétes műveletével_, a kivonással számolunk.

21 + ? = 98

98 - 21 = 77

vagy

77 + ? = 98

98 - 77 = 21

III. Többféleképpen is összeadhatunk fejszámoláskor:

1. Először összeadjuk a tízeseket, aztán az egyeseket, majd a két összeget:

20 + 70 = 90

1 + 7 = 8

90 + 8 = 98

Könnyebbség lehet, ha a nagyobb számhoz adod a kisebbet; tehát meg lehet cserélni a tagokat:

70 + 20 = 90

7 + 1 = 8

90 + 8 = 98

2. Az egyik taghoz hozzáadjuk előbb a másik tag tízeseit, aztán az egyeseit:

77 + 20 = 97

97 + 1 = 98

3. Háromjegyű számok összeadásakor is eljárhatunk mindkét módszerrel, de az utóbbi célszerűbb, gyorsabb: az egyik taghoz hozzáadjuk először a másik tag százasait, aztán a tízeseit, majd az egyeseit, és végül a három összeget. Pl.:

235 + 452 = ?

235 + 400 = 635

635 + 50 = 685

685 + 2 = 687

4. Fejszámolásban gyakorlottak némely lépéseket össze is tudnak vonni, pl. a százasokat és a tízeseket egyszerre adják össze:

235 + 452 = ?

230 + 450 = 680

5 + 2 = 7

680 + 7 = 687

5. Vagy még jobb, ha az első taghoz a második tag százasait és tízeseit adjuk hozzá, ezután az egyeseit:

235 + 452 = ?

235 + 450 = 685

685 + 2 = 687

(A tagok mindig felcserélhetők, tehát itt is lehet a nagyobbal kezdeni.)

Tehát több lehetőség is van, egyénenként változó, hogy kinek melyik válik be, melyik "kényelmesebb".

IV. Az összegek becslése:

Legalább háromjegyű számoknál szokás becsülni.

Becslés előtt kerekítünk.

A kerekítés szabálya: 5-ig (0, 1, 2, 3, 4) lefelé, 5-től (5, 6, 7, 8, 9) felfelé kerekítünk.

A becslést hullámos egyenlőségjellel jelöljük, felsőbb osztályokban már csak egy darab hullámvonallal.

A fenti példával:

1. Becslés tízesekre:

235 + 452 = ?

235 ~ 240

452 ~ 450

240 + 450 = 690

2. Becslés százasokra:

235 + 452 = ?

235 ~ 200

452 ~ 500

200 + 500 = 700

Mint látható, a tízesekre való becslés pontosabb eredményt ad.

Négyjegyűeknél az ezresekre kerekítés ehhez hasonlóan történik.

Remélem, nem írtam félre semmit, és így érthető is.

Alsó osztályos matematika... ;/

"Milyen elnevezéseket használunk az összeadásnál?"

Összeadandók vagy az összeg tagjai illetve a végeredmény az összeg.

"Hogyan számoljuk ki az összeg és az egyik tag ismeretében a másik tagot?"

Kivonással.

Tegyük fel, hogy az egyik tag 2, az összeg 5, a másik tagot jelöljük x-szel.

Tehát:

2 + x = 5

átrendezve:

x = 5 - 2

vagyis:

x = 3

leellenőrizve:

2 + 3 = 5

[link]

"Hogyan adunk össze fejszámoláskor? Hogyan becsüljük meg az összeget?"

Ezen kérdéseket nem értem (de szerintem más se). Konkretizáld légy szíves!

tag pluszjel tag egyenlő összeg

Kivonjuk az összegből az ismert tagot.

Ésszel és a műveleti tulajdonságok figyelembe vételével.

Kerekített tagokkal.