Miért kell államvizsgázni az egyetemeken? Mire számítsak?

Egyébként hasonló az érettségihez.

Nyugi, ha szakdolga ment, és már ebből vizsgáztál, akkor nem lehet nagy gond.

Kérdező! Hogy jutottál el odáig, ha ilyen kérdésed van? Igen, az államvizsga egy utolsó erőpróba, hogy valóban megérdemled-e a diplomádat, amelynek alapján feltételezik, hogy képes vagy nagyobb lélegzetű feladatok önálló kezelésére, megoldására.

#3-nak. Te félreérted a szakdolgozat célját. Az nem az egyetemnek szükséges, hanem neked. Senkit nem érdekel, ha azt képzeled, hogy átvered az egyetemet. Magadat vered át. A szakdolgozat egy utolsó erőpróba az éles művelet előtt. Vajon képes vagy-e önálló munkára, aminek az állításait meg is tudod védeni? Ha nem, még korrigálhatsz. Élesben, az életben nem korrigálhatsz. Páros lábbal rúgnak ki, az esetleges kárt meg kell térítened.

#4-es válaszadó. Szerintem te túlzottan diplomatikusan fogod fel az egészet. Egyáltalán nem érzem magam felelősségteljesebbnek a szakdoga megírása után, mint előtte. Semmi haszna a szakdogának sem. Legalább 100 embert kérdeztem meg a sulin a félév alatt, hogy szerintük mi értelme van az egésznek. A válasz mindenkinél egyöntetű. Csak a nyűg van vele, aztán egy poros és elzárt szobában őrzik tovább az irományainkat, amiket szinte soha senki nem fog elolvasni.

Az államvizsga pedig lehet hogy egy nagy megmérettetés, mert tényleg az, de akkor sem különbözik egy érettségitől. Főleg, hogy a tételek csupán egy néhány százalékát fogják át a szakmának, valamint rendszerint vannak a szakokon olyan tételek, amelyek csak érintik a szakma tárgyát. Illetve tényleg nem a buktatásról szól. Aki tud nyögni néhány helyes, odavaló mondatot az már átmegy. Nálunk csak azok buktak meg, akik alapvető hiányosságokkal rendelkeznek. De más fősulikban is érdeklődtem, ott is ez a helyzet.

Kedves előttem szóló! Nem szabad összekeverni egy elvet annak megvalósuló gyakorlatával. Az ilyen összekeverésekből szoktak nagy tévedések és nagyon hibás cselekvések összeállni.

Az egyetemeken az általad jelzett állapotok ma a legkisebb gond, ha összevetjük az infrastruktúrával, oktatás és tanulás színvonalával, oktatók egymás közötti, továbbá hallgatókkal való viszonyával, nem utolsósorban az egyetemről alkotott mai közvélekedéssel.

Az egyetemen eltöltött idő alatt egyes szűkebb témakörök ismeretéről kell számot adni, ez a vizsga. A szigorlat kicsit átfogóbb. Összefogó ismeretekről, szakmai világképről, diplomáshoz méltó mentalitásról menet közben a TDK munka ad képet a jobbaknál. De diplomát mindenki kap, aki bizonyos formaságoknak eleget tesz. A diplomamunka próbálja ezt igazolni írásban, az államvizsga szóban. Mert mindkét forma fontos. Sajnos a mai lehetőségek egyre inkább az írásbeliséget helyezik előtérbe, eredményeképpen sok hallgató fogalmazni sem képes szóban, nemhogy valósan visszaadni tudását. De diplomát kap.

A diplomának rangja kéne legyen, ez hozza a köztiszteletet iránta. Ma nem hozza. A tanulás befejezésének ez a formája hagyomány, amelynek a mai körülmények egyre kevésbé felelnek meg, de eredetileg rangot jelentett e kihívásoknak megfelelni. Rejtetten bár, de ebből él ma is sok nagy világhírű egyetem.