Mi történt a csernobili katasztrófánál?

Ha tényleg érdekel a téma, és nem csak a fizikatanárod adta el feladatnak, hogy írj házidolgozatot a témáról, hogy ne bukj meg, akkor ajánlom:

- Szatmáry Zoltán / Aszódi Attila Csernobil Tények titkok hiedelmek

- Frederik Pohl - Csernobil

című könyveket.

Előbbi két tudós írja és tudományos oldalról közelíti meg a témát, de egyszeri ember számára emészthetően.

Utóbbi irodalmi mű, de történelmi tények alapján vezeti végig az eseményeket úgy, mintha az olvasó is részt venne az események lefolyásában.

Szergej Mirnij - Élőerő

Piers Paul Read - Uramisten mit tettünk

Ezt a két könyvet vedd a Pohl könyv elé, ha lehet :)

Ironikus módon éppen egy vészhelyzetet szimuláltak, hogy el tudják-e hárítani, és hát sajnos nem tudták. Valami olyasmi volt a lényeg, hogy ha - valami hiba miatt - leállnak a turbinák - és velük az áramtermelő generátorok is - akkor elég lassan állnak-e le ahhoz, hogy a lassulásuk közben még tudjanak annyi áramot termelni, ami a hűtővizet keringető szivattyúkat üzemben tudja tartani addig, amíg a tartalék dízelgenerátorokat bekapcsolják, és azok felpörögnek. De a sorozat szerint már a szimulációra felkészülés közben is olyan hibák sorozatát követték el, hogy még ha sikerült volna is elhárítani a vészhelyzetet, az eredmények használhatatlanok maradtak volna. Sajnos a reaktor biztonsági rendszereit pedig ki tudták kapcsolni (úgy tudom Pakson ez eleve lehetetlen).

És sajnos a csernobili reaktor az egy RBMK típusú (nagy teljesítményű csatornás) reaktor volt, amelynek moderátora (=neutronlassító anyaga) a víz helyett a grafit volt. Így amikor a víz - a túlmelegedéstől - elforrt, a grafit ott maradt, és a láncreakció - amelyhez lassú neutronok kellenek - nem állt le. Egy nyomottvizes (mint a paksi) reaktor önmagát is képes szabályozni, mert ott a víz a moderátor, és ha az túlmelegszik, és csökken a sűrűsége, akkor kevésbé moderálja a neutronokat, amik így gyorsak maradnak, és kevésbé lesznek képesek az urán atommagokat széthasítani, tehát leáll - vagy legalábbis lelassul - a láncreakció, és vele csökken a reaktor teljesítménye is.

A másik rettenetesen nagy tervezési hiba pedig a szabályozó rudak grafit végei voltak. Amikor a reaktort irányító személyzet látta a bajt, megnyomta ugyan a vészleállító gombot, és a neutronelnyelő szabályozó rudak elindultak a reaktor belseje felé, de a végük grafitból volt, és először csak ez a részük került az aktív zónába amely - a moderátor funkciója miatt - tovább növelte a reaktor teljesítményét. (A moderátor ugye a neutronok sebességét moderálja - csökkenti - de mivel a lassú neutronok okozzák az uránmagok hasadását, így ez a teljesítménynövelő hatású.)

Ráadásul a reaktor teteje nem tűzálló anyagokból épült, pedig elvileg abból kellett volna, álljon.