Ki tudná elmagyarázni az 1914-18 évi Magyarország belpolitikáját?

Akkoriban nagyon nem volt belpolitika.

El voltak foglalva a világháborúval.

Mellesleg Magyarországnak amúgy sem nagyon volt belpolitikája, inkább csak az Osztrák-Magyar Monarchiának.

Az egyetlen említésre érdemes, hogy 1916-ban meghalt Ferenc József és a helyébe unokaöccsének, Ottó Ferenc Józsefnek a fia, Károly lépett (I. Károly néven osztrák császár, IV. Károly néven magyar király).

Más nagyon nem történt.

Az nem az a kor volt, amikor cigánykérdéssel, gázáremeléssel, BKV-val, sikkasztásokkal meg hasonlókkal volt idő foglalkozni.

Pártok nem nagyon voltak.

Voltak a reformot támogatók és a konzervatívok. Bár ezek nagyon nem nevezhetők pártoknak.

Monarchia volt, nem köztársaság.

(Első voltam)

A háború alatt már igen csak voltak pártok. Igaz, nem annyira a mai tömegpártokban kell gondolkodni, pár tucat, pár 100 értelmiségi tartozott 1-1 párthoz. Kivéve a szocdemeket akik már ekkor a munkás tömegekre építettek.

Nemzeti Munkapárt (a kormánypárt), Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt (elnöke épp 1914-től Károlyi Mihály), Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár, ez is 1914-ben alakul-parlamenten kívüli)

Az se nagyon helytálló, hogy Mo-nak nem volt belpolitikája, mert a Monarchia volt. Mo. élvezett akkora önállóságot, hogy saját belpolitikai élete legyen.

Az igaz, hogy a vh. miatt túl sok belpolitikai alakítgatásra nem volt idő.

1914 Tisza István román egyházi vezetőkkel tárgyal, engedélyezik a román nemzeti színek használatát.

Az 1914:L. törvénnyel tovább terjesztik az 1912-es kivételes törvények hatáskörét (statárium, polgári szabadságjogok felfüggesztése)

1915-ben kenyérjegyet vezetnek be, rendszeres autóbuszközlekedés Bp-en. Választójogi törvényjavaslat (szavazójog a frontkatonáknak).

További sorozásokról dönt a kormány, magyar katonákkal töltenek fel osztrák ezredeket. Gyárak, üzemek katonai irányítás alá helyezése, sztrájktilalom. 1915:XIII. tv. ismét kiterjesztik a kivételes tv-ek jogkörét.

1916 a rekvirálások kezdete (élelmiszer,nyersanyagok szabott áron törénő, kötelező beszolgáltatása)

panaszbizottságok felállítása a hadiirányítás alatt lévő üzemekben

sztrájkok Csepelen és Petrozsényban.

Károlyi kilép pártjábólés új pártot alapít.

1917-ben a király népjóléti és választójogi reformokat sűrget- Tisza ezekre nem hajlandó, lemond,

utóda gr. Esterházy Móric majd Wekerle Sándor. MÁV sztrájk. A baloldali pártok egységbe tömörülnek. Ismét választójogi törvényjavaslat a parlament előtt.

1918. január: sztrájk Bp-en majd vidéken is.

febr. külön karhatalmi parancsnokság a kommunista szervezkedés megfékezésére

jún. sztrájkok országszerte

Szeptember 11. új választójogi törvény

Folyamatos infláció

október 30: a Szlovák Nemzeti Tanács kimondja a szlovák területek elszakadását.

31, forradalom Bp-en. Károlyi kormány.

nov. 3. padovai fegyverszünet

nov. 13. IV. Károly lemond az államügyek viteléről.