Szerelemre születtünk. Hogy lehet ez ellen vagy e mellett érvelni?

Komolyan tudományos választ vársz erre a kérdésre?

Nem hiszem, hogy lenne ilyen...

Mellette: Azoknak a költőknek, a versét kellene megemlíteni, akiknek volt szerelmi korszakuk és igen meghatározó volt. A szerelmi korszakban pedig nem a szakításról, bánatról írtak, hanem a szerelem szépségéről. Sok költőnek volt ilyen időszaka. Például Csokonai boldog szerelem korszakában írta azokat a már-már erotikus, szerelmes, rokokó verseit Lillához, amelyben a végtelen szerelem, soha véget nem érő szerelem fogalmazódik meg. Lásd a Boldogsághoz c. versét. Idézem "S ki boldogabb Vitéznél?".

Ellene: Felsorakoztathatod pont az előbbi szerelem elleni érveket. Nem találsz olyan költőt, ami szerelmes versei mellett ne írt volna, olyat melybe a szakítás fájdalma, már-már a halál gondolata fogalmazódik meg. Lásd ismét Csokonait. Miután Lilla csak akkor mehetett hozzá Csokonaihoz, ha megteremti a pénzt, ezért elindult útjára. Miután visszatérne Lillához tudja meg, hogy férjhez adták. Mi féle gyötrelmes gondolatok játszódhattak le a költő lelkébe? Hisz míg ő maga kereste a pénzt, hogy örökre együtt élhessen a szerelmével, addig múzsáját férjhez adják. Ezek után Csokonai nem hihetett a "szerelemre születtünk"-ben, mely verseiben is mefigyelhetünk.

A gondolatmenetbe beékelhető Ady, Petőfi és még sokmás költő.

Először értelmezni kellene az állítást. Azt gondolom, ezt az érzést az ember azért mondhatja magáénak, mert képes gondolkodni, van időfogalma. Ha erre van képességünk (és az előbbiek miatt van), akkor az a kérdés jó-e. Ha a hiánya rossz, ha a megléte nagyszerű dolgokra tesz képessé bennünket, akkor csak mellette lehet érvelni.

Valami "ellen" érvelni, annyi tesz, hogy tagadni a létét, vagy ha van, kerülendőnek tekinteni káros volta miatt. Ezért ellene érvelni annyi, mint káros dologra buzdítani. A hivatkozott költői ellenpéldák nem jók. Éppenséggel mellette érvelnek, csak éppen a hiányának rosszaságát mutatják be. különösen akkor, ha már valaki megtapasztalta a jóságát. Amit azokban a versekben látunk, az a hiány miatti szenvedés, vagyis arra buzdít, tégy meg mindent, hogy el ne veszítsd.