Ha lehetséges lenne az időutazás, lehetséges lenne megváltoztatni a történelmet?

Egyik elmélet szerint nem lehet megváltoztatni, csak külső szemlélőként lehet benne résztvenni.

Másik elmélet szerint párhuzamos idő keletkezik, ha megváltozik a múlt. Itt a párhuzamos világ oldja fel az időparadoxont.

A harmadik elmélet szerint az időutazó számára "valós időben" változik a teljes időegyenes. Ebben az esetben időparadoxon jöhet létre, aminek a hatása nem ismert. Lehetsédes következmények:

- Visszaáll minden az időutazás előtti állapotra.

- Elpusztul az időutazó.

- Elpusztul a világegyetem.

- Minden összezavarodik.

- A világ kiküszöböli a paradoxont, így nem is lehet azt előidézni, és lényegesen sem lehet megváltoztatni a történelmet, mert egy kicsit másképp, máskor megtörténik. Pl. ha megakadályozunk egy hadvezért, hogy egy nagy háborút indítson, akkor egy másik hadvezér fogja megtenni.

Negyedik elmélet szerint az időt nem tudjuk visszamenőlegesen megváltoztatni. Ha visszamegyünk az időben, akkor azt már a múltban is érzékelték.

A filmek, sorozatok többsége a második elmélet alapján készült. A második és harmadik keveréke a Vissza a jövőbe trilógia. A negyedikre jó példa a Bill és Ted oltári kalandja (az a rész, amikor találkoznak saját magukkal), vagy a Harry Potter 3. része: a Harry Potter és az Azkabani fogoly.

kicsit sok scifit nézel ;)

De pl. a második elméletre jó példa a telljes Dr. Who sorozat. Különösen az a rész, amelyikben a csaj meg akarja menteni az apját a kocsitól a múltban.

Maga olyan, hogy "időutazás" létezik. Csak meg kell előznünk a fényt. Azt a fényt, amely elindult a bolygónkről a világmindenségbe. És ha megelőzzük, akkor láthatjuk tegnap, tavaly, száz éve, ezer éve, százezer éve, stb. a bolygónkat. (mint ahogy pl. a napot mi 8 perc "késéssel" látjuk. De van olyan csillag, amely már talán rég nincs is, mi pedig gyönyörködünk benne. Mert pusztán csak párezer év "távlatából" látjuk.

Amúgy a múltat megváltoztatni nem lehetséges. Nem jön létre időparadoxon, mert az időutazás elmélete alapján az IDŐ TELIK, csak a történés egyenes szakad meg. Vagyis a múltban megtörtént esemény már a jövő alapján jött létre. (Azaz ha én most visszamegyek a tizedik századba, és ott birizgálok valamit, akkor a tizedik században "eredetileg" már úgy történtek a dolgok, hogy én ott voltam!!!)

Pont ez a roppant egyszerű leírás cáfolata az időutazásnak. Még senki (semmelyik korban) nem találkozott időutazóval. Nincsenek feljegyzések a jövőből ittfelejtett emberekre, tárgyakra, stb.

Szerintem ha sikerülne visszautazni az idöben hiába probálnánk megakadályozni h megszülessünk egyszer biztos hogy meg fogunk születni. És ha sikerülne megváltoztatni egy eseményt, akkor azt nem érzékelnénk

mert ha megváltozott akkor már mi is ugy éljük át az egészet. Szoval ha mondjuk xy személy átúszik egy folyón és ezt így tudjuk de ha visszatérünk a multba és úgy intézzük, hogy hajóval keljen át akkor azt ugy fogjuk megélni és nem is fogunk arra emlékezni h xy személy úszott! Nem tudom értitek-e de én értem!

Az időt tekinthetjük egy videoszalagnak is, amelyen a film, vagyis az események helyezkednek el. Mi emberek, és ez a fizikai világ, ebben a filmben szereplünk. És mi, akik ebben a filmben szereplünk, azon gondolkodunk, hogy hogyan tudnánk a videót visszafelé tekerni. Az analógiából az tűnik ki tehát, hogy nekünk erre semmi esélyünk, csak egy olyan személynek, aki a videót kezeli (pl. a távirányítóval)... persze lehet, hogy a világegyetemünk kicsit másképp működik; az előző gondolatmenetemet nem kívánom folytatni, mert az belevezet a filozófia, ill. a vallás témakörébe.

Mindenesetre engem is elgondolkoztatott az a tény, hogy vannak ún. "emlékeink" a múltból. Ide tartozik mind a hosszú- (pl. több év) és rövidtávú (pl. ms-os nagyságrend) emlék is. (A tárgyak mozgását is az emlékeinkkel fogjuk fel, pl. amikor egy autó mozgását vizsgáljuk, onnan tudjuk h mozog, mert emlékszünk, hogy az előző "fázisban" még itt tartott, most pedig már ott tart >> ez a mozgásérzékelés.)Csupán az emlékeinkből következtethetünk arra, hogy egyáltalán telik az idő, feltéve, hogy bízunk az emlékeinkben. Ahogy az előttem szóló is említette, nem kizárt, hogy az emlékeink utólag módosulhatnak. Innentől megint filozófia következik: A világ az objektív, és benne vagyunk mi emberek, vagy maga a tudatunk, az érzékelésünk, az emlékeink az objektív dolgok, melyek megteremtik számunkra a világot...

Mindenesetre nem tartom kizártnak a múlt megváltoztathatóságát sem, amelyre sztem a legmegfelelőbb válasz a párhuzamos világ-elmélet, melyre egyébként különböző kvantumfizikai kísérletek alapján is lehetséges hipotézisként tekintenek. (Ha ez érdekel vkit, írjon nekem egy privát üzit :)!)

De tegyük fel, hogy ez utóbbi elmélet nem igaz, ennek ellenére visszamehetnénk a múltunkba, de nem változtathatjuk meg azt. Klasszikus paradoxon: visszamegyek, és megölöm az anyámat, h ne szülessek meg. Ebben az esetben jó válasz lehetséges az, hogy a világ gondoskodik magáról, h ne forduljon elő paradoxon, pl. úgy, h hiába van egy kísérletező fizikus, aki ki akarja próbálni, h vajon tényleg történik-e paradoxon, valószínűleg csupán a kísérlet kedvéért nem fogja megölni az anyját, tehát máris fel van oldva a probléma.

Viszont számomra ez azért sem egészen kielégítő, mert azzal, h visszamegyek a múltba, azzal automatikusan befolyásolom a múltat, mivelhogy vmilyen formában csak visszamegyek (lehet, h más részecskeformátumot öltök, de akkor is)... egy szóval: ha nem lehet megváltoztatni a múltat, akkor valószínűleg vissza utazni sem lehet.