Mit jelentett, h Budapest erődváros?

Gondolom, a II. világháború kapcsán vetődött fel a kérdés. 1944. november 23-án Hitler Budapestet erőddé nyilvánította, ez azt jelentette, hogy a városnak ki kellett tartania az akkor már igen erősen előrenyomuló szovjet hadak ellenében (ekkor már túlvoltunk a német megszálláson, tehát Hitler utasításai itthon is érvényesek voltak). Ha ez nem történt volna meg, lett volna lehetőség arra, hogy a fővárost kiürítsék, a szovjetek pedig különösebb harc és rombolás nélkül elfoglalhatták volna, majd indultak volna tovább a Dunántúl felé.

Így viszont katonákat rendeltek a városba, megerősített védelmi állásokat építettek ki (Attila-vonal) és igyekeztek a lehető legtovább megtartani a várost, hogy ezzel lassítsák a szovjet előrenyomulást és minél több szovjet hadosztályt verjenek szét. A szovjetek meg válaszul az egyszerű átvonulás vagy a város megkerülése helyett ostromra rendezkedtek be és rendesen szétlőtték a várost. 1944. október 29-étől 1945. feburár 11-éig lőtték egymást a magyarok, németek és szovjetek ahelyett, hogy pár nap alatt lezajlott volna az egész.

A végeredmény: valamennyi Duna-hidat felrobbantották, szétlőtték a Budai Várat és rengeteg egyéb épületet, meghalt vagy 100.000 civil - mindez azért, hogy az itthon azóta is sokak által istenített és a mi országos barátainknak tartott németek egy kis időt nyerjenek.

Nagyrészt, illetve teljesen igazad van.

Amit hozzátennék, hogy a katonák másképpen gondolkodnak.

Az, hogy Párizst nem ostromolták, földrajzi és katonai okok miatt volt. Budapest ellenben védhető volt, hatalmas erők voltak délen is, északon is.ezért itt is harcoltak, ameddig lehetett. Ha nem ezt teszik, veszélybe kerültek volna máshol a bajtársaik.

Tudom, ez nem elegendő érv, de vedd figyelembe, hogy a katonák képesek meg is halni a saját gondolkodásuk következtében előállt helyzetben.

Ez így megy háborúban.

A kérdésre egyébként tökéletes választ adtál.

Annyi kimaradt, hogy már régen körül volt zárva a város, a védők elvágva és mikor az utánpótlás egyre fogyott, nem adták meg magukat ( a többség), hanem nagy erőkkel megpróbáltak áttörni, magyarok, németek, de mind elhullottak a reménytelen és egyenlőtlen harcban.

Nem mintha a sztálingrádi németek jobban jártak volna, mert a közel 100 000 főből, akik megadták magukat, csak 6000 tárt haza később, a többiek a hadifogolytáborban haltak meg...