Volt magyar feltaláló, aki az elmúlt 20 évben is feltalált valamit?

Most tudósokról van szó, vagy feltalálókról?

Magyarán az a kérdésed, hogy kik azok, akik tudományos eredményt értek el, felfedeztek valami új törvényszerűséget, összefüggést?

Vagy feltalálókról van szó, akik a már meglévő fizikai, kémiai, egyéb ismereteknek találtak valami új felhasználási módját?

Föltaláltam a kanálba a mélyedést. :P

Számos találmánnyal jeleskedünk mi magyarok.

csak figyelni kell ,és nem a vadangyalt nézni..

keress rá a google a barátod..

A nemtalálásodnak az az oka, hogy egyfelől ilyen lista nincs (minek lenne, ki hasznosítaná?), másfelől rossz helyen keresgélsz.

1. Tudományos eredmények szempontjából, nézd végig az összes tudományos folyóiratot. Az ott közölt magyar szerzői művekben a sorrendet magadnak kell felállítanod, mert ilyen nem jegyeznek. Úgynevezett idézettséget igen, de te nem ezt keresed. A 20 év összes megtalált cikke új tudományos eredmény, különben nem közölték volna. (megjegyzem, a 20 év alatt több tízezer ilyen cikket találsz a legváltozatosabb témákban).

2. Ha találmányokról szeretnél tájékozódni, ott két eset van. Vagy nem közölte az illető, ekkor nem fogsz tudomást szerezni róla. Közölte az illető, ekkor menj el a találmányi hivatalba, és kérd el a 20 év listáját. Ez is tekintélyes mennyiség lesz, a minőségük eléggé változó.

Azt viszont ne várd, hogy ha kíváncsi vagy egy ilyen összetett dologra, más fog ingyen dolgozni helyetted. Ha pedig azt képzelted, hogy erre egyszerű válasz adható, akkor néhány lépést érdemes visszalépni, és újra nekifutni. Nagyjából a középiskola elejétől, de lehet, hogy korábbról.

Ez nem könnyű kérdés. Top 10-es listát nem hinném, hogy össze tudnék rakni, de néhány gondolatot talán meg tudok osztani. Nem kerek válasz, de ennyivel tudok hozzájárulni a dologhoz.

Ugye a tudományok kutatás manapság sokkal inkább átevődik a magán jellegű kutatásról a csoportos, sokszor nemzetközi kutatások irányába. Jó pár magyar tudós dolgozik a CERN-ben is. Ilyenkor persze kérdés, hogy akkor most mennyire játszunk szerepet a Higgs-bozon megtalálásában? Tehát nekem a tudományos felfedezések felsorolása ezért problémás.

Aztán ott vannak a feltalálók, akik ugyan nem fedeznek fel semmit, „csak” új alkalmazási módokat, módszereket találnak ki. Egy új megoldású szélerőmű ugye olyan fizikai törvények alapján működik, amelyeket már rég ismerünk, de mégis új lehet az a mód, ahogy ezeket felhasználják.

A harmadik pont, hogy egy-egy tudományos felfedezés, vagy találmány általában csak hosszú idő távlatából értékelhető aszerint, hogy mennyire jelentős, mennyire változtat a világunkon. Ilyen szempontból is nehéz lenne top listát készíteni, mert mi az a szempont, amely alapján mondjuk a találmányok listáját sorba rendezzük?

Találmányból relatíve sok van. Bár nem vagyok túl járatos a témában, de a szabadalmi hivatal még nem zárta be a kapuit, évente jó pár tucat dolgot szabadalmaztatnak. Nem is beszélve arról, amely találmányok egy-egy cégnél kötnek ki, pl. ha valaki az X autógyártó cégnél kifejleszt egy olyan formai megoldást, amivel 1%-al csökkenthető a visszapillantó tükör légellenállása.

Szóval a kérdés több szempontból is nehéznek tűnik számomra.

De van pár dolog, ami így eszembe jut, amiről hallottam az elmúlt években, és talán hozzájárulhat egy ilyen lista elkészítéséhez.

- Az első, ami eszembe jut az a gömböc. Persze a köztudatban ez egy kb. alig valamire jó kis kütyüként vonult be, de mögötte egy matematikai bizonyítás is áll.

- Aztán ha jól rémlik, akkor az ELTE egyik kutatóintézete hozott létre egy érdekes számítógépes hálózatot. Nem tudom ez mennyire újszerű, mennyire volt már meg előtte az ötlet, de mindenesetre nem nagyon hallottam előtte hasonló megvalósításról. (Ennek a lényege, hogy nem összekötötték hagyományos módon a számítógépeket, és elosztották a feladatokat közöttük, hanem a hálózat rácsba lett szervezve, minden számítógép a környező négy másikhoz kapcsolódott, négy hálózati kártyán keresztül. Ilyen módon jól lehet vele pl. térben lezajló folyamatokat egyszerűbb, átláthatóbb algoritmus segítségével szimulálni, hiszen a szimulált kapcsolatok fizikailag is megjelennek a hálózat struktúrájában.)

- Azt is tudom, hogy egy tucat exobolygót egy magyar távcsőrendszer fedezett fel. (HATNet)

- Aztán még egy raklap kisebb-nagyobb találmány, felfedezés volt, amiről időről-időre lehetett olvasni a hírekben, de a további sorsukról nem tudok. Emlékszem egy új szélerőmű megoldásra, ahol a forgástengely függőleges. A cukorbetegség gyógyításában is olvastam valami magyar felfedezésről, valami művér is rémlik… Itt persze jól ismerni kellene a témát, hogy ezek valóban új felfedezések-e, illetve mi lett a sorsuk.