Megéri erre a szakra járni?

VAN

na :D

Lehet, hogy lemaradtam a legújabb változásokról, de tudomásom szerint a zeneművészeti szakközépiskola 4 éves; érettségi vizsga után lehet felvételizni a felsőoktatásba...

Akárhogy is, szerintem megéri. Mert ha sikeresen felvételizel közép- és felsőfokon is, akkor már alapon az iskolai években is azzal foglalkozhatsz, amit szeretsz. És azután is, egész életedben. Ez pedig a legjobb lehetőség, még akkor is, ha nem leszel belőle milliomos.

Egyébként még az állami fenntartású intézményekben tanító zenetanárok sem keresnek olyan rosszul, hogy ne lehetne megélni belőle. Emellett pedig simán vállalhatsz magánórákat is pluszpénzért. A gitároktatásra van is igény, általában a 2. legkeresettebb hangszer a zongora után. (Felénk az ütős tanszak áll a 3. helyen, tehát igen népszerű az is.)

A zenetanítás mellett pedig adhatsz hangversenyeket is, tehát előadóművészként is dolgozhatsz; ha igazán jó vagy, akkor lesz lehetőséged CD-ket is kiadni stb.

De lehetsz teljesen önálló magántanár is, a gitár mellett taníthatsz / korrepetálhatsz szolfézst is; és ugyanúgy szervezheted a hangversenyeket is.

Én azt javaslom, próbáld meg mindenképp; viszont akkor se keseredj el, ha nem jutsz be. Elég nagy a túljelentkezés általában, csak nagyon kevés tanulót szoktak felvenni.

A választott iskolában érdeklődhetsz is, hogy miből áll a felvételi; a hangszeres bemutatón (választott - esetleg kötelező - darabokon) kívül szokott lenni dallamírás hallás után, ill. zeneelméleti kérdések is.

Jó felkészülést és sok sikert. :)

A meggazdagodás relatív fogalom. Ha Csányihoz vagy Demjánhoz hasonlítom magam, rendkívül szegény vagyok. Igaz nekem mások a céljaim. Ha azt nézem, értelmes és hasznos dolgok elérésében mennyire vagyok korlátozva, akkor nem érzem szegénynek magam. Csak azért nem mondom, hogy gazdag vagyok, mert nem tartom jó fogalomnak a helyzet jellemzésére.

A nagy művészeket ha megkérdezhetné az ember erről, gyanítom, mind gazdagnak érezné magát. Aki nem, az is lehet, hogy nem is olyan nagy művész, csak annak kiáltják ki.

Miért mondtam, hogy nem javaslom? Leszögezném, azt nem mondtam, hogy ne foglalkozz zenével. Sőt, azt mondom, abba ne hagyd! De aki él-hal egy művészeti ágért, az csinálja éjjel nappal, és nem nagyon foglalkoztatják megélhetési kérdések. Ismeri a szakmaszerkezetét, lehetőségeit, azt mondanám, benne él. Ettől boldog, mondhatjuk, ettől gazdag. Akiben felvetődik, hogy megéri-e, ott lehetnek kétségek, hogy mekkora az elkötelezettség. Márpedig az igaz, hogy ilyen területen elégedett akkor lesz valaki, ha más gyarló dolgok, kevéssé lesznek célokká. Meglehet az is, hogy a kérdező egyszerűen rosszul fogalmazott, hiszen nyilván érik környezeti hatások, van miért aggódni. Ha erről van szó, akkor tárgytalan az egész eszmefuttatás.

Mindenesetre teljes szívből sok sikert kívánok.